Nem okozott csalódást.
Nem könnyű egyetlen Ferrante regény se, ugyanakkor mind annyira életszerű, hogy nehéz elképzelni, miszerint ezt csupán az írói fantázia szülte.
A Nápolyi regények ismerőinek különösen a figyelmbe ajánlom, ha nem olvasták volna még ezt a könyvet. Felismerni véltem a főszereplőket, a történetüket. Életüket.
Egy egyedülálló nő nyaralásának története, semmi nagy dolognak nem szükségszerű történnie.
Ám egy közelben fürdőző családot, azok mindnenapjait látva támadt emlékek, gondolatok, az általuk kiváltott vegyes érzelmek, amelyek a szereplőnk minden gondolatmenetét jellemzi egyedivé teszi ezt regényt is. És különlegessé.
Mert egy nő agya állandóan pörög...Aki meg nem biztos a döntéseinek helyességében... azé meg főleg. Az igazság az, hogy kisebb dolgokban se egyszerű egy anyai döntés, ebben az ő esetben meg kifejezetten sorsdöntő volt. De, mintha nem lenne elégedett azzal a döntéssel. Ha az volna, nem pörögne rajta.
Sokakból indulatot vált ki a regény, nekem is voltak ilyen pillanataim olvasás közben, hisz anyaként nem minden dologban értettem vele egyet.SŐt!... Nőként se, hogy őszinte legyek... feleségéként se... de akkoris van valami, mindig van valmai, amiben igaza van. Majdnem :-)
Igazából kétségeim vannak az anyai ösztönét tekintve...nem minden cselekedete magyarázható. Önmagának se tud elszámolni vele. Szerintem... Örök kétségben él. Nem jó úgy. A könyv viszont akár tanulságos is lehet...mindneképp szívből ajánlom.
Ismertető itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése