Jodi Picoult: A ​tizedik kör/The Tenth Circle

Mire minden magyar nyelven megjelent  könyvét olvastam, akkorra megjelent a Második látásra :-) 

A tizedik kör viszont régóta várakozott. 

Valamiért nem került rá sor, hosszú időn át.

Talán a tudatalattim nem szorgalmazta, mert nekem májusban ez már a második könyvem volt, amire a végén nem tudtam azt mondani, hogy hű, de jó volt. Kár, hogy vége. És egy JP regény esetén ez nem igazán jellemző.

Csalódás volt, bár abban biztos vagyok, hogy a "molyon" a 90% fölöttire értékelt könyvei  a legjobbak, az én véleményem szerint is. Úgy gondolom azok jelentek  meg magyarul is előbb.

A  tizedik kör témája a nemi erőszak. Önmagában nagyon is nehéz, kemény, komoly, rengeteg embert érintő téma.

Ráadásul itt kiskorúról volt szó. Nem lehet elítélni a gyereket ...de aki olvasta, vagy olvassa, érteni fogja, hogy mégse könnyű ártatlan bárányként tekinteni rá.

Pálcát törni nőként, szülőként, többlányos anyaként meg főleg kockázatos...és mégis,

mert számomra egyenló a borzalommal, hisz 14 éves az érintett leányzó.

És mint kiderül, szinte a regény végégig kétségek között tartja az apját.

Nem akartam elhinni, hogy valóban ennyi idős gyerekről!! van szó.

Nagyon csalóka minden , hisz meg kell ismerni ezt a lányt, a kapcsolatait, a barátját, barátnőjét, milyen "mulatságokkal" múlatják az időt a házibuli, partijáték címen.

Kész voltam tőle.

Ha van alapja, akkor méginkább kész vagyok. Szeretném hinni, hogy írói fikció, de valahol érzem, hogy nem "csak" az.

Az egész történetben az apa az egyetlen szerethető figura, aki amerikai eszkimók között nőtt fel, az anyja mellett, egy nagyon bonyolult csonka családban.  Egy olyan közegben, ahonnan  "fehérként" kilógott. Az ő életútja, az eszkimókhoz fűződő fura kapcsolata, maga az eszkimó életforma, szokásaik, történeteik teszik számomra olvashatóvá ezt a regényt.

Egyébként a fő csapásvonal alapján, az utolsó nálam a JP regények rangsorában.

Ismertető itt.