
Sokkal jobb is lehetett volna. Kicsit csalódtam, nagyobbak voltak az elvárásaim. :-)
A történet ugyan aránylag magával ragadó, viszont sokat ront rajta, hogy az írásban rengeteg a baki.
Nem a történelmi hűségre, pontosságra gondolok. Abban nagy eltérések nem lehetnek.
A fő szálakat összekötő leírások, olykor szinte érthetetlenek az adott körülmények között. Olyan apró szösszeneteket illesztett be, amelyekbe sok részen belekeveredett, a történet szempontjából semmi jelentősége nincs, a regény szempontjából nézve pedig jobb lenne, ha kimaradt volna.
Olvastam pár éve egy magyar író tollából származó Limonádét. Nem igazán népszerű a moly.hu oldalt nézve, nekem akkor tetszett.
Nagyon megjegyeztem, hogy a főszereplő fiatalembernek a filmnézés volt a hobbija, azon belül pedig egy füzetbe feljegyzett kisebb-nagyobb filmes bakikat.
(Mint az Egri csillagok filmben elhíresült karóra:-)
Na most a Fülemüle írásos bakikban jó helyezést ért volna el.
Alapjaiban egy nagyon gyorsan olvasható regény, nem is biztos, hogy mindenkinek feltűnnek ezek.
Miután felfedeztem néhány kirívót az elején, utána már akarva-akaratlan is szembejöttek.
A könyv végén írja szerző, hogy igencsak káoszos volt ez az iromány, mielőtt ebben a formában kiadásra került.
Kellett volna még kicsit korrigálni, mert alapjaiban véve kár érte.
Azért van még egy észrevételem: a véletlen úgy hozta, hogy a témában elég sokat olvastam.
Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a sok pontatlanságot kiszúrtam, hisz olyanok előzték meg nálam
Kristin Hannah írónőt, mint
Irwin Shaw, Robert Merle és még néhányan a régiek közül, de a kortársak is szépen adtak hozzá, Joanne Harris, sőt még Jodie Picoult is.
Nos, kicsit mintha ezek és (még néhány) összesítve adták volna Fülemülét...
Ismertető itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése