A hónap legmegdöbbentőbb könyve volt számomra.
Úgy hiszem ezzel minden Ferrante regényt olvastam...ismerem a stílusát, témájáit, mégis azt mondom ez talán az összes munkájánál jobban letaglózott, pedig jól tudom, hogy nem romatikus lányregények kategóriájában forognak a művei...
Nagyon is kemény, komoly témákat dolgoz fel, minden alkalmommal a nő férfi-viszonyát, azok határait feszegeti.
Rendkívül nehéz olvasmány. Rövid, de olyan lélekbevágó témát feszeget, mint a családon belüli erőszak, féltékenység, bizalmatlanság, bűntudat, ismert és ismeretlen hazugságok...
Egy úgymond rettentesen defektes család története tárul elénk, annak kapcsán, hogy az elvileg egyedül élő anya, nem ér oda a tőle távol élő középkorú lányához, a szokásos látogatóba.
Tisztázatlan körülmények között éri végzetes tragédia.
Nincs semmi köntörfalazás, nevén nevezi a dolgokat.
Természetesen a nápolyi közeg itt is adott.
A gyerekkor emlékeit, fájdalmait, sérelmeit, zaklatásait, mind felidézi, visszatér úgymond egykori élete színhelyére...és elindul a zavaros, lélekölő visszaemlékezés.
Nem véletlenül tettem be két borítóval a könyvet ide, mindkét rajtuk látható ruhadarabnak komoly szerepe volt a történetben...
de a kosztüm...az, ami engem jobban meglepett...
fontos a színe... a borítón és a történeben egyaránt. A regény végére lehet bővebb következtetést levonni ennek alapján.
Aztán számomra érthetelen kicsit a magyar cím. Szó szerint bosszantó (csupán a google fordítóra hivatkozva ) szerelem lenne, amit lehet értelmezni eltékozoltnak is... a molestare pedig zaklatót jelent.
Szóval erős idegzetűeknek, akik nyitottak a realitásra, és képesek megbírkozni 200 oldalban egy különös lelektani regénnyel...ami "fájni" fog...
Nekik ajánlom...
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése