Gondoltam, most még melegében, mert nagyon megrázott itt-ott.
Addig könnyebb írni róla, míg hatása alatt az ember eltöpreng a világ dolgain, és ez olyan volt... lehet hosszasan...
Úgy tudom igaz történetek, megtörtént esetek, amelyeket, F.X.Toole (született: Jerry Boyd) követett el, aki bokszedző és ringsegéd volt több évtizeden keresztül.
Nem szeretem az ökölvívást... Ha férfi műveli akkor se, ha nő, akkor meg végképp nem.
Bár a filmet nem láttam, tudtam, hogy több "Oscar"-os volt.
Aztán olvasás közben, amikor épp a címadó novella elején jártam, ment az egyik csatornán. Belenéztem, de gondoltam inkább olvasom tovább.
Nekem így is dámai volt, ahogy a könyv szerzője, mindenféle írói "csavar" nélkül, mezei egyszerűséggel papírra vetette a történetet. Amit akart, elérte vele, talán többet is, hisz a film, és hozzá az Oscár-díjak e nélkül nem jöhettek volna létre.
Nem zavart a szöveg "szaknyelve", a szakmaisága, engem bevitt abba világba, amit mi, kívülállók nem igazán ismerünk.
Hogy mennyi akarat, kitartás, szorgalom, fegyelem, tiszteltet kell ahhoz, hogy valamire vigye a sportoló.
Hogy egy-egy csatározás mögött mi zajlik a háttérben.
Hogy az izom erőt rejt, az erő meg tekintélyt.
Hogy az izom erőt rejt, az erő meg tekintélyt.
Olykor a megalázást is emelt fővel kell viselni, a vereséget is,
nem csak a győzelmet.
nem csak a győzelmet.
Aztán a pénz, a politika, a korrupció...
A bőr színe...
Igen, ez végigvonult szinte minden történeten...
A Nemsoká' című novella engem legalább annyira megviselt, mint az Oscar-díjas fejezet, de ez utóbbi "tipikusabb". Már amennyire annak nevezhető azon a környéken a bandaháború, a fekete, fehér ellentétből adódó konfliktus okozta tragédia, ártatlan életek kioltása...
Maggie története már eleve a főszereplő női mivoltából fakadóan megragadja az embert.
De az ütések...nekem végig ütősek voltak.
nem tudom megnézem-e, lesz-e hozzá bátorságom, vagy elég volt egyszer, így könyvből átérezni,
a magam módján...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése