Michael Morpurgo: Flamingó fiú/Flamingo Boy

Egyszerűségében is nagyszerű.. . a legkedvesebb olvasmányom volt decemberben.

Mondhatjuk, hogy ez egy ifjúságnak szánt példaértékű történet, de nem fedné a valóságot, hisz nagyon sok felnőtt is tanulhatna belőle.
Hiszen a mai napig vannak különböző okokból kirekesztett emberek a társadalomban, szűkebb, tágabb környezetünkben. Nos ez a kisregény épp arra remek útmutató, hogy mindegy ki miben "más", emberek vagyunk...egymásért, az elfogadásért kell tenni, nem pedig a kirekeszteni," kidobni" pont azt, aki segítségre szorul... legyen az akár egy szerencsétlen törött szárnyú flamingó...

Egy autizmussal élő kisfiú a főszereplő, aki csak az ő kis zárt világban boldogul igazán. Azon belül az állatokkal való kapcsolata rendkívül különös, egyedi. Nincs ez másképp az emberekkel kapcsolatban sem, csak pont fordítva, mint az állatok esetében...kevesen tudnak beférkőzni a szívébe. De azok örökre...

A  franciaországban a második világháború idején, német megszállók, cigányok, zsidók, beteg flamingók, német katonák...

Egy kellemes keretbe zárt, szívet melengető történet volt a karácsonyi ünnepek alatt.