Mark Twain regényt olvasni ez után, hát kicsit merész fordulat volt.
Pozitív irányba:-)
Napjaink slágere után váltás egy örök slágerre, egy nagy klasszikusra.
Azért rá kellett hangolódni erre a különös humorra, ami időnként bölcselkedésbe csapott át, máskor meg gúnyolódásba, de ez gyorsan megvolt. Az átállás:-)
Sajátos stílusában is végig élvezetes, humoros, szórakoztató a regény, annak ellenére, hogy igen komoly témát feszeget egyedi módon.
A feketék-fehérek, rabszolgák-rabszolgatartók közti ellentétet.
Nagyszerű korrajz is kikerekedik a szereplők, a város lakónak jelleme alapján. Ugyanakkor korabeli krimi is, bűncselekménnyel, nyomozással, tárgyalással.
Nagyszerű korrajz is kikerekedik a szereplők, a város lakónak jelleme alapján. Ugyanakkor korabeli krimi is, bűncselekménnyel, nyomozással, tárgyalással.
Van egy címszereplő, akit szokásai miatt szinte az egész a város bolondosnak tart, kivéve az olvasó, vagy még az is:-)), de jópofa, kedvelhető figura.
És van egy főszereplő, aki úgy véli visszaélhet "származásával". Negatív szereplője a regénynek.
Wilson azonban visszaszerzi tekintélyét,
egyes szereplők ártatlanságának és a főszereplő viselt dolgainak bebizonyításával.
Igazán jó kikapcsolódás a regény, ebben nem kis szerepe van Wilson különös naplójegyzeteinek.:-)
„Ádám és Éva igen sok kiváltságnak örvendett, de mind közül az volt a legjelentősebb, hogy elkerülhették a fogzás fájdalmait.”