2011. november 28., hétfő
Elkészült a patchwork takaró...:-))
Ez is egy nyüstölhető takaró, az újrahasznosítás és rongykészletcsökkentés szem előtt tartásával készült a legkisebbik leányzónak.
Szinte hagyománnyá vált, hogy amikor megkezdik a lányok az egyetemi tanulmányaikat és "elköltöznek" itthonról, kapnak egy "hazai" takarót. Ez a Legnagyobbnak készült 2005-ben, ez pedig a Középsőnek 2008-ban.
...és itt az összes.
2011. november 27., vasárnap
...az első vasárnap
2011. november 25., péntek
2011. november 23., szerda
Patchwork (takaró)szendvics...tűzés...
2011. november 22., kedd
Szupertalálmány...
...ez a tortaforma.
Tudom, az ígéret szép szó, ( hogy bizony több kellék, kütyü, edény a konyhába az év második felében bizony már nem jöhet..) de ezt nem tudtam otthagyni...a hétvégi szülinap épp kapóra jött a felavatáshoz. Nekem egy nagyon régi, igencsak megviselt, csatos tortaformám van, az a rozsdásodó fajta, amit nem győztem bélelgetni...főleg olyan tortáknál, ahol a perem "tartotta" a krémet a dermedésig. Aztán a sütőpapíros alsó résszel együtt került tálcára a torta, megnehezítve a szeletelést...illetve előfordult, hogy az "alsó" réteg egy papírszelet volt.:-))
Kissé féltem, hogy esetleg kifolyik a massza, de próbaképpen ebben az üvegaljú formában sütöttem meg a piskótát..nem folyt ki, remekül sikerült... és aztán ebben is rétegeztem a szülinapi tortát. Ehhez az adaghoz alacsony volt a perem, ráadásul nem lett elég kemény a krémem sem... kicsit több zselatin kellett volna még bele, akkor sokkal dekoratívabbra sikerült volna. A forma viszont jól vizsgázott, szépen lejött a szilikonos oldalrész, az üveg aljon került a torta a tálcára... nagyon könnyen lehetett rajta szeletelni... hiába na, kellett ez nekem...mindenkinek van valami mániája, lehet több is...nekem ilyen konyhakütyümániám (is) van :-))
Már tudom azt is, hogy mi lesz a következő próba-süti-darab...:-))
2011. november 20., vasárnap
Mozgalmas hétvége...
Neki készült ez a képen látható nagyon finom, nagyon banános, nagyon rusztikus, nagyon házias:-)) torta...
Ennek elfogyasztását egy ebéd előzte meg... hogy összekössük a kellemeset a hasznossal, egy szokásos bevásárlás után, egy hangulatos étteremben "ünnepélyesen" megebédeltünk:-))
2011. november 19., szombat
Cím nélkül...
2011. november 15., kedd
Készül a takaró...
Nincs semmi ünnep, :-)) egyszerűen csak úgy gondolom a "nagy elveszés" után a "megtalálással" újjászületett, ezért kapott új külcsínt. A belbecs a régi marad...gyakorlatilag semmi különös, csak ahogy eddig.
A kedves kommentelőimtől pedig én kérek elnézést a technika nevében...mert az augusztustól elveszett kommenteket nem sikerült visszaszereznem (és még néhány statisztikát, de ezek nem számítanak.)
Akkor jöjjön a készülő takaró, ahogy pár napja lefényképeztem....
Most már készül a "szendvics"....:-))
2011. november 12., szombat
Freeblog gondok...
...fogadtak, jókorák...most, hogy egy bejegyzést készültem írni...a gond nevezetesen annyi, hogy például nekem egészen egy augusztusi bejegyzésig visszamenőleg eltűnt mindenem...
Szerencsére már egy részleges megoldás várt, a bejegyzéseket sikerült visszaszerezni, a kommenteket még nem,...a statisztikát egy-egy bejegyzés látogatottságáról, meg a címkéket, kategóriákat szintén nem...a kommenteknek elvileg meg kellene lenni, nekem nem jött össze...
Várok egy pár napot talán, megnézem helyreáll-e itt a rend....
2011. november 7., hétfő
A katedrális ...
Kapott már ez a regény hideget, meleget az olvasóktól, maga a középkor világa hozzám se áll túl közel, mégis azt mondom, kellemes szórakoztatást nyújtott az első sorától az utolsóig. Tudom, a sötét középkor, de mégis szórakoztatott...:-)) Ahogy a Piroska és a farkas is bejön a kicsiknek:-))
Ha egy könyv, úgymond olvastatja magát, akkor nagy baj nem lehet vele...míg másoknak az nem tetszett, hogy az író nagyokat "ugrott" a korban, engem pont vonzott ez a fajta lendületessége...nem voltak fölösleges leírások, mégis" filmszerűvé" vált az egész...igaz az utolsó 200 oldal környékén már bennem is megfordult a kérdés...mikor győzedelmeskedik végre a jó a rossz felett...mert az egész regény erről szólt. Várjuk a méltó büntetést. Mese felnőtteknek.
Hogy tanulságos-e :-)) Hmmm???...Nem kell belemagyarázni, de ...hatalmi harcok mindig voltak, vannak, és lesznek... a tét mindig a nép különböző rétegeinek igényei szerint változik. A szegényebbekké szerény, míg feljebb haladva egyre magasabb...:-))
(Bocs, hogy kicsit belemagyaráztam:-)))
Az már mellékes, hogy engem mindig nagyon érdekelt, hogyan készültek, például a hazánkban található gyönyörű, hatalmas templomok, apátságok... a korabeli lehetőségekkel..na, erre egészen jól megválaszol ez a könyv.
Az, hogy a könyv is hatalmas és 1000 oldal körüli, ne zavarjon meg senkit...arra viszont érdemes odafigyelni, hogy baromi nehéz...pontosabban komoly súlya van :-)))
2011. november 3., csütörtök
A legveszélyesebb süti...
Jómagam próbáltam már sokféle változatban, de eddig ez volt a legsikeresebb turbózásom...kevés cukor, kevés liszt, helyette sok dió, jó fajta étcsoki ...
A recept:
A legveszélyesebb süti-továbbgondolva
első lépés-egyik tál
9 nem lapos ek darált dió
5 majdnem lapos ek liszt
4 ek kakaó
reszelt citromhéj, de narancs jobb lenne, reszelt gyömbér, ha nincs friss, por is jó
kiskanál szódabikarbóna+ kiskanál sütőpor, csipet só
...ezek összekeverve
második lépés- másik tál
3 tojás
5 lapos ek kristálycukor (lehet fruktóz is)
9 ek tej
9 ek étolaj
…ezeket is alaposan összekeverjük, kissé habosra…
harmadik lépés-piteforma :-) kicsi, kb 23 cm átmérőjű, de jó más is
Nem kentem ki a sütőedényt, az előző két tál tartalmát egyesítettem, belekevertem 5-10 dkg összekockázott étcsokit, majd beleöntöttem a masszát a pitetformába.
3 percig lazán letakarva (mikrós fedővel)+ még 1 percig sütöttem takarás nélkül (végig maximumon)
Csokimáz a tetejére:
7 dkg margarin, 1-1 ek kakaó és cukor, (aki édesebben szereti, tehet többet is) 1 ek tej, kicsi gyömbér, citromhéj (narancs lenne a favorit)…ezeket összeolvasztottam, kicsit hagytam hűlni, és leöntöttem vele a még meleg, de már nem forró sütit.
A tetejét készen kapható grillázzsal szórtam meg…
Kellemesen csokis volt, kevésbé édesszájúak előnyben…de porcukor mindig van a háznál annak, aki arra igényt tart…J)
Gyors, finom, amolyan „hirtelensüti”, ha más lehetőség, vagy jobb ötlet, több idő nincs…az eredeti recept bőven elég két személyre, ez háromszoros adag. És még mindig rengeteg lehetőség rejlik benne:-))