Nyaraltunk- Békésen ...

... igen, Békés város igen békés. Nagyon elnyerte a tetszésünket, pedig eredetileg Gyulára készültünk. Május környékén kezdtem el keresgélni a gyulai szállások között, van rengeteg, de a legtöbb a fürdővároshoz igazodva, szálloda, panzió, vagy apartman, ezek is olyan jellegűek, hogy kilép az ember az ajtón és már a városban is van. Kert nincs, jobb esetben esetleg egy kis udvar. Mi pedig mindig kertes házba szoktunk menni, olyan helyre, ahol csak a családunk van, se tulajdonos, se más lakó, nyaraló. Gyakorlatilag Gyulán ilyen fajta kínálat nem sok van, amúgyis némi csalódás, hogy néhány szállás iránt érdeklődő email-re a mai napig se kaptam választ.

Így aztán nézelődtünk tovább, a férjem akadt rá végül a kiválasztott "tanyára" Békés külterületén.

Nem állítom, hogy minden tökéletes volt, de leginkább azt sajnálom, hogy kicsit távolra kerültünk az eredeti tervünktől. Ennek a falusi turizmus keretén belül kiadott házikónak a honlapján  nem egyértelmű információk voltak ezzel kapcsolatban, de a hiba  a mi készülékünkben van,:-))  hisz itt a net, a térkép, csak nem mindig vagyunk elég alaposak.

Pedig jelentem, készültem, mert a látnivalókat a korábban említett három városban szépen összegyűjtöttem, persze a teljesség igénye nélkül, ezért akár mehetnénk is vissza a hiányt pótolni látivaló terén :-)))

Ebből nyilván kiderül, hogy nem a láblógatós nyaralás hívei vagyunk...engem kifejezetten fáraszt, ha nincs semmi program, nem tudnék napokat eltölteni vízben ázással, :-)) napozással, evéssel, ivással...Nekünk igazából az aktív pihenés jön be. De ezt is embere és családja válogatja, ahány család, annyi szokás...Persze mi is pihenünk azért, mert jól beosztva arra is kell, hogy maradjon idő...Alszunk, olvasunk, kártyázunk, beszélgetünk, esetleg TV-t nézünk, egy dolog biztos nincs sosem, mégpedig internet :-))) Nem is hiányzik  :-))

Régebben többet főzőcskéztünk, most a rá szánt időt is nyaralásra váltottuk, de erről majd később.  

Akkor néhány szó és néhány kép Békésről, a városról.

Miután felfedeztük a főbb üzleteket és a piacot, (ez mindig, mindenhol fontos :-))) elindultunk Békés várost megnézni. Meg kell említenem a természet csodáit  az Élővíz-csatornát, ami átszeli a várost, partján kellemes sétát tettünk. És természetesen a Kettős-Körösnél a kikötőt.




Jártunk a Jantyik Mátyás múzeumban is. Ez a hatalmas, 1,6m széles falakkal készült épület egykor a Wenckheim magtár volt. Az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű földrengés sem okozott kárt benne, pedig  epicentruma Békés volt, és  a városban hagyott maga után pusztítást. A kiállításról beszéljenek a képek.




Itt ajánlották, hogy nézzünk be a Békési Galériába, mi meg is tettük ezt, Csuta György békési festőművész Pillanatok című kiállítását láthattuk, valamint  alföldi szűcshímzéseket , Szabóné T. Nagy Zsófia hímző, a népművészet mestere alkotásait. Sajnos ez utóbbi alkotóról nem találtam anyagot a neten, de a festőművésznek itt még néhány képe megtalálható. Nekem ez volt az egyik kedvencem.

Csodásak a festmények, a hímzések, sajnos nem sok kép készüllt róluk, mert a kiállításon csak"egyet-kettőt" lehetett fényképezni, de bevallom őszíntén, hogy engem a kiállításnál is jobban lenyűgözött az épület, már befelé, felfelé menet, a bent látottak meg végképp. Csak annyit tudtam meg róla, hogy 1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház, a mostani kiállítóterem, bálteremként funkcionált eredetileg. Gondolom ma is előfordul ez vele :-))) Szinte "láttam" is a bécsi keringőt :-)))


Közös intézmény a Jantyik Múzeummal, a jegyárak szinte jelképesek mindkét helyen, ez a mai világban nem mellékes.



Most  Békés  város egy másik arca következik, ami jól mutatja az itt élők életét. Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, állattartással, ezekre a legmegfelelőbb terület a várossal közvetlenül határos kertövezet, mint például  Békés-Rosszerdő.

Számomra teljesen meglepő, hogy az út melletti földterületeken  kisebb-nagyobb háztáji veteményesek, virágoskertek vannak. A mi környékünkön nem csak a zárt kapun, de a zárt ajtón is bemennek elvenni a másét...itt meg minden csak úgy van szabadon.

A másik feltűnő dolog, ami az egész megyére jellemző lehet, hogy rengeteg a kiépített kerékpárút. Békés várost több irányba, szinte összeköti a környező településekkel. Ki is van használva rendesen, hiszen a városból sokan ezen jutnak el a munkahelyükre, a földjükre, a tanyájukra...

Ezen a területen úgy 150 tanya volt régen, de az 1981-es árvíz mindent letarolt. Utána hétvégi telkeknek kiparcellázták ugyan a terület nagy részét, a rendszerváltás előtt nagy élet volt a vidéken, azóta viszont nem valami népszerű. Sok leépült, lakatlan tanya, romház, elhanyagolt telkek, sok helyen az udvaron roncsautó lerakat...a közművesítés sincs teljesen megoldva, nincs egy bolt a környéken...

Azért vannak persze szépen rendben tartott, takaros,  lakható kis házak, és akadnak emberek, akik nagy élvezettel élik ott életüket. Vagy talán éppen ezért, mert sokkal természetközelibb, csendesebb, nyugodtabb. Lovak, csirkék, kacsák, libák, cica, kutya, madarak...sok gyümölcsfa...veteményes....

  

Végül  kézimunkák a házból, ahol laktunk.