
A "fiaimnak" készültek ballagásra, elég nehézkesen, hisz az elmúlt hónapok nagyon zsúfoltak voltak, ráadásul amikor már azt hittem újra használható állapotban van a varrógépem és kiszabtam az egyik takaró darabjait, rá kellett jönnöm, hogy mégsem.
Aztán már nem csak a gép kórsága, hanem az enyém is visszavett a tempómból rendesen. Végülis, én lassan kezdek kupálódni, a takarók meg egy számomra ismeretlen masinával elkészültek. A varrás jól ment vele az első perctől kezdve, a tűzést viszont nem volt időm nagyon gyakorolni, majdnem élesben ment. Azért a végére egész jól összeszoktunk, :-)) komoly feladat volt így ismeretlenül "mindkettőnk" részéről, kapásból két takaró.
A lényeg, hogy a körülményekhez képest egészen jól sikerültek, és ami a legfontosabb, hogy a fiúk örültek neki, ők nem olyan "megjátszósak", mint a nők...:-))
A takarók színei a lányaimmal történt egyeztetés alapján, a fúk ízlését tükrözve lettek kiválasztva. A hátlapokról viszont, gondolván annyira nincs nagy jelentősége magam döntöttem.
Csak a hétvégi fényképdömping után, a válogatáskor tűnt fel egy apróság, amin jót mosolyogtam, mert a véletlen műve...az ingeket, a nyakkendőket és a hátlapot tessék figyelni:-)))

Valóban eltaláltad az izlésüket!!!Minden női megjátszás nélkül,nekem is nagyon tetszik mind a két takaró!!!:DDD
VálaszTörlésKöszi! A körülményekhez képest én is elégedett vagyok velük, csak azt sajnálom, hogy nem volt több időm a fényképezésre, lehetett volna sokkal jobb képeket készíteni. Nagyon az utolsó pillanatra maradt a fotózás.
VálaszTörlésNa meg, hogy nem találtam egyetlen jó képet se a narancssárga ingről...hű, de bosszantott.