...elolvastam. Nem most, pár hete, azóta már egy levezető, könnyed regényen is túl vagyok (bővebben később)
Mindenképpen szerettem volna írni erről a nagy klasszikusról, de csak halogattam, mert mit is írhatnék.
Először is talán azt, hogy miért olvastam el, és miért pont most, úgymond az én koromban:-))
Annamari lányomon tavaly nyáron, valami megjegyzés kapcsán, ami Anna Karenina egy gondolatára utalt, úrrá lett a kíváncsiság. Miért is nem tudja ő, hogy miről van szó, mért is maradt neki ki ez a regény. Bepótolta. Ezen felbuzdulva én is.
Mondanom se kell, hogy bizonyos dolgokban nagyon egyezik a véleményünk róla, másokban meg nem. De ez így van rendjén. Nyilván 20 évesen még én is inkább az ő mostani értékrendje szerint alkotnék róla véleményt.
Persze engem az is befolyásol, hogy pont előtte olvastam egy másik nagy klasszikust, Bovarynét, és sehogy se tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ez ugyanaz, "csak" Levinnel keretezve...azaz Tolsztojjal.
Rám nem volt akkora hatása, mint ahogy sokaktól hallani, azért hidegen se hagyott, Tolsztoj írói vénáját nem lehet elvitatni, nagyon filmszerű az egész, sehol semmi fölösleges sallang...olvastatja magát, méltán világirodalmi remek.
Azt hiszem 20 évesen még sajnáltam volna Kareninát... most ezt nem ment. Sőt...
Valahol olvastam, hogy miért nem fogadta el a minden konfliktust megoldó válás felajánlását a férje részéről...hogy miért? Mert akkor nem lenne Anna Karenina, és szegényebb lenne egy nagyszerű darabbal a világirodalom.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése