Janikovszky Éva Szalmaláng

Nem most volt már, itt várakozik piszkozatban  majdnem két hónapja, de ma  "tisztázom", mert megígértem magamnak, hogy minden elolvasott könyvről fogok bejegyzést írni, jobb későn, mint soha...

...és ez nem csak a blogírásra vonatkozik, hanem erre, az inkább kamaszkorban esedékes jópofa, bűbájos regényre, ami nekem akkor kimaradt.(Karenina viszont ebből a műből sem...rögtön az elején említésre kerül...érdekes keretbe foglalták itt nekem Anna Kareninát,  Kundera és Janikovszky Éva regényei)

Karenina után, amolyan kellemes levezető volt. A történet szereplője, érdekes módon, egy idős Édesanyámmal...Akaratlanul is felmerült bennem a gondolat, mennyire másképp éltek akkor a fiatalok egy nagyvárosban és vidéken...( ez utóbbit is csak a történetekből ismerem) Mennyivel több lehetőségük volt tanulásra, szórakozásra, kultúrára, főleg, ha a családi háttér is adott volt mindehhez. Bár az akkori rendszer lényegesen különbözött a mostanitól, annak is volt szerepe a regényben, de egy (mai) kamasznak az már csak mellékes...

(Azért remélem olvasnak még ma is a fiatalok Janikovszky Évát...:-))

Nem tudom igazán mit is írhatnék még...érdekesség, ami rendkívül tatszett...a könyv első kiadása után sok érdeklődő levelet kapott az írónő fiatal olvasóitól, akik arra voltak kíváncsiak, hogy miként alakult a szereplők élete a későbbiekben...mert  ez nyitott maradt.

Meg is osztották saját elképzelésiket, de az írónő is gondolt egyet, olyat, amilyet egyik kis irodalmár se....és a a harmadik kiadás utolsó fejezetében kitér erre, nagyon frappánsan, nagyon jópofán oldja meg a folytatást.

Tovább is van...mondjam még?

Nem most volt már, itt várakozik piszkozatban  majdnem két hónapja, de ma  "tisztázom", mert megígértem magamnak, hogy minden elolvasott könyvről fogok bejegyzést írni, jobb későn, mint soha...

...és ez nem csak a blogírásra vonatkozik, hanem erre, az inkább kamaszkorban esedékes jópofa, bűbájos regényre, ami nekem akkor kimaradt.(Karenina viszont ebből a műből sem...rögtön az elején említésre kerül...érdekes keretbe foglalták itt nekem Anna Kareninát,  Kundera és Janikovszky Éva regényei)

Karenina után, amolyan kellemes levezető volt. A történet szereplője, érdekes módon, egy idős Édesanyámmal...Akaratlanul is felmerült bennem a gondolat, mennyire másképp éltek akkor a fiatalok egy nagyvárosban és vidéken...( ez utóbbit is csak a történetekből ismerem) Mennyivel több lehetőségük volt tanulásra, szórakozásra, kultúrára, főleg, ha a családi háttér is adott volt mindehhez. Bár az akkori rendszer lényegesen különbözött a mostanitól, annak is volt szerepe a regényben, de egy (mai) kamasznak az már csak mellékes...

(Azért remélem olvasnak még ma is a fiatalok Janikovszky Évát...:-))

Nem tudom igazán mit is írhatnék még...érdekesség, ami rendkívül tatszett...a könyv első kiadása után sok érdeklődő levelet kapott az írónő fiatal olvasóitól, akik arra voltak kíváncsiak, hogy miként alakult a szereplők élete a későbbiekben...mert  ez nyitott maradt.

Meg is osztották saját elképzelésiket, de az írónő is gondolt egyet, olyat, amilyet egyik kis irodalmár se....és a a harmadik kiadás utolsó fejezetében kitér erre, nagyon frappánsan, nagyon jópofán oldja meg a folytatást.

Tovább is van...mondjam még?

Tudom ezért sokan megköveznek, de ennyi év után visszatekintve, bizony azt kell mondjam, volt akkor valami, ami összetartotta a fiatalokat, voltak céljaik, nem csak lógtak a levegőben, mint sokan teszik ezt manapság..

Egy mai cikk részlete:

"A felsőoktatásnak - küldetésének megfelelően - olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget, nemzeti középosztályt kell nevelnie, amely tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő."

Hmmm???

Tudom, hogy ez így, itt  kicsit "gáz"..de nem bírtam megállni, hogy kihagyjam.

Igazából csak az érti meg, hogy miért, aki olvasta a regényt, ami hűen ábrázolta azt a korszakot...és össze tudja vetni a megkövezéses fenti gondolatommal.

:-)) Vagy :-(((