Most meg a kötésről...

Kissé naiv volt ez a bejegyzés, miszerint én majd a nyáron folytatom a kardigán kötését, és el is készül, mire szükség lesz rá...:-))))

Pedig az időjárás igen kegyes volt hozzánk, adott hosszan tartó jó időt a befejezéshez...az persze, hogy nincs kész, nem "rajta" múlott.:-))

Mivel nem egy klasszikus szabásvonalú darab lesz, elég nehéz volt visszazökkenni a munkamenetbe...de megtörtént, jelentem, és bőszen készül a csavartmintával is megspékelt jobb eleje:-)) Sok számolást, nagy figyelmet igényel, de halad...lassan, de biztosan:-))

Mert ugye jó munkának idő kell:-)))

Akkor jöjjön egy kép a mostani állapotról...

 

Akkor a varrásról, a foltvarrásról...

...takaró készül, sajnos nem túl gyors tempóban, pedig nem karácsonyra szánom:-))

Mint említettem legutóbb kevesebb az inspiráció, sok a felhalmozott kész munka...de bőven van még a megvarrásra, feldolgozásra  váró "rongy" gyűjteményemből is...csökkenteni kell. Erre a célra egy anyagfaló takaró a legalkalmasabb, főleg, ha szükség is van rá.

De nyugtával a napot, ez első lépéseket megtettem, ki van szabva,  elkezdődött a varrás..azért kicsit inspirál ez a blog, tudván, hogy még a "holtidőben" is bőven volt látogatóm...

Ezek után talán újult erővel, gyorsabban haladok, ha betervezem, hogy menet közben néha mutatok fotókat,...hogy épp hol tartok a munkában.

Kezdetnek csak egy blokk és egy részlet a kívánt színvilágból...

Varrni, kötni, alkotni...

...kellene már, mielőtt valaki azt hiszi, gasztro-, vagy könyvesbloggá szakosodtam:-))

Nem, egyikre se, csak egyszerűen a nyár ilyen szempontból szinte mindig terméktelen:-)) Ráadásul most egy olyan agytornás jellegű dologgal töltöm a "ráérőmet", aminek sajnos a blogban nem tudok egyelőre nyomát hagyni... az se biztos, hogy később igen...:-)) De majd igyekszem:-))

Lassan az időjárás is úgy alakul, hogy a nem klímás tetőtérébe fel lehet vonulni, és lehet varrogatni...kérés, óhaj és részemről ígéret van bőven...igaz csak a lányoknak... de aztán lassan(???) itt a karácsony, jöhet az ajándékkészítés....

Bár ez meggondolandó, amíg nem tudok mit kezdeni a több szekrénybe, dobozba összegyűjtött kész dolgaimmal...ez tart vissza a csak a cél nélküli varrástól már jó ideje...sokat varrtam  tényleg hobbiból, sok mindent kipróbáltam sokkal többet szeretnék még, de előbb-utóbb telítődik vele az ember...és akkor jön az igazán jó ötlet, az ihlet:-)) ha van célunk.

A pöttyöseim....:-))

...a napokban találkoztam egy aranyos bejegyzéssel, kedvenc csészéjét mutatja be egy bloggerina.

Nekem se kellett több, hisz egy fotó az enyémről is várakozott erre a kissé "bogaras" bejegyzésre....aztán hirtelen felindulásból lefényképeztem még néhány kedvencemet...ha lúd, legyen kövér...ha bögre, csésze, akkor legyen pöttyös....időrendbe haladok...:-))

Ez még a nászajándékunk volt, egy reggelizőkészlet néhány darabja. Semmi extra, egyszerű NDK gránit...de nagyon szeretem, van hozzá kancsó, cukor-, tejtartó. Épségben egészségben, mert azok nincsenek rendszeres használatban.

Sajnos a csészék és a tányérok már hiányosak, pedig nagyon vigyázok rájuk..a csészéket még fületlenül(!) is őrzöm:-)).

Amikor  lányok kicsik voltak, ezek voltak a téli bundáskenyér-tea reggelik örökös kellékei...még most is ebből esik jól nekik (is).

Ezek már pótolhatatlanok...(pedig pótolnám, ha lehetne...)

Mivel féltem a kéket, valami utánpótlásról kell gondoskodni, ami pöttyös...mert ugye az az igazi...ez is egy egyszerű (szerintem) túrórudi bögre...nem egyedi darab.

És itt ez a pöttyös kerámia, a legújabb...ezt a nyáron, Tihanyban vette nekem a Férjem, ismervén a dilimet, és hallván a sok pöttyös láttán belőlem feltörő mély sóhajokat:-))

Itthon aztán hetekig csak nézegettem, hosszas unszolására kezdtem el használni...:-))

Ilyet ma már tucatszámra  lehet venni...nem csak  a kézművesvásárokon, de ahogy elnézem, még itt az interneten is..

( Május végén elhatároztam, hogy az idén nem vásárolunk több konyhai "kelléket"(????), mert már egy jóval nagyobb konyha is kellene hozzájuk..:-)).

Bizony megveszünk néha olyat is ( a Férjem se kivétel ebben), ami nélkül eddig is megvoltunk, ezután is meglennénk....kinek mi a mániája...nekünk ez:-))) sajnos nem is sikerült betartani, pedig erősen igyekszünk visszafogni magunkat..és tényleg csak (majdnem) kis helyet foglaló apróságokat veszünk:-)))...kivéve, ha kuktának hívják:-))

Testnek...:-))

 

Léleknek...:-))