Emberek! Emberek...

Írnom kell, mert írnom kell.

Akkor is, ha nincs célközönségem, akkor is, ha senki nem olvassa és akkor is, ha másnak más a véleménye.

Nem szoktam, de kivételesen néztem a hétvégén a TV-t.

Első gondolatom, hogy valóban élő magyar „adás” ez? Vagy elvétettem a gombot a távkapcsolón?

Aztán leültem a Facebookhoz.   

Ezek az én „ismerőseim”? ( Tisztelet a kivételnek).

Elképesztőek az emberek.  Ennyi mocskod, szennyet, amit összehordanak „magyar ember” címszó alatt, olyanok, akiktől nem számítottam rá.

Az a meglett korú ember, ki nem átallja a „fajta” szót a szájára venni, ismerve a történelmet, el nem tudom képzelni, milyen példával szolgálhat az utódainak.

Vagy a nagymama, aki félti az unokáit ezektől a "taszító" emberektől, de focimeccsekről egészen biztosan nem fogja eltiltani, hisz a jelek szerint a futballhuligánok akciója bocsánatos bűn.

Vagy, aki a környezetükből kiragadott fotókat, olyan mémeket oszt meg, amelyek megalázó módon ábrázolnak akár kiszolgáltatott, akár őket segítő embereket.  

És mindezt teszik nagy magyarként.  

Az ilyenekkel kapcsolatban merül fel bennem a bejegyzésem címe megkérdőjelezve: Emberek?
Ezért van  'írhatnékom.

Keményen vissza kellett fogni magam, hogy ne keveredjek nagyobb vitába. Nem mindig sikerült.

Jött a kérdés: Miért védem őket? Nem védem, de nem is támadom. 

A helyzet az, nem tudok elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy ők is emberek.  Csak ennyi. 

Ezek az emberek, akik elhagyták a hazájukat mocskos politika áldozatai. Nem „tehetnek róla”, hogy itt vannak.Biztos nem úgy ébredtek egy reggel, holnap irány Európa. És főleg nem ennyien.
Rengetegen vannak, és bizony a tömeg ereje, akarata  időnként tud érvényesülni.

Sokan háborognak, és biztos igazuk is van, hogy a migránsok szemetelnek, nem tisztálkodnak, erőszakosak, kidobálják az ételt, ha nem tetszik vesznek  mást. 

Hogy miből telik nekik minderre, okostelefonokra, embercsempészekre, eljutni idáig, ami nem kis pénz, a híreket figyelve, és még innen megvenni a vonatjegyet Németországba, Bécsbe…

Ezen úgy általában nem csámcsognak a magyarok. Tényként könyvelik el, hogy ezek nem szegények.

Pedig nehéz elhinni, hogy amennyi viszontagságon keresztül, a lebombázott házaikból eljutnak idáig, ennyi spórolt pénzük marad.

A megtévesztés egyik eszköze a politika, a másik a pénz, és a kettő között ott egy nagy adag hazugság.

Egyértelmű, hogy nem kellene itt lenniük, hisz nem jó ez nekik se, nekünk se. Nem egészséges, nem biztonságos.

Nem kell őket szeretni, lehet utálni is akár, és mindennek hangod adni, de kulturált, emberi módon.

E téren nincsenek jó példák előttünk.  Azok a bizonyos úton-útfélen elhelyezett, jól „irányzott”  (feltehetően nem olcsó) plakátok célba találtak. Igaz csak a magyarul értőknél.  A magyaroknál, azok egy részénél. Mondhatjuk nagy részénél, hisz alapból gyűlöli ez az ország az idegent, néhány ilyen tábla csak megerősíti ebben a hitében a megingathatatlant.

Hit?  Újabb gondolatok sora, nem mennék bele.

Hogy kinek jó ez? Ez itt részemről a nagy kérdés. Mert egészen biztosan lesz olyan, lesznek olyanok, akik ebből profitálnak. Akár ország, akár földrész, akár politikus.

Nem terveztem, hogy politika is kerüljön ide..két sorban ( akár egy szóban is) is megírhattam volna mit gondolok  az emberek(?)ről , de akkor úgy érzem lesüllyedtem volna az ő szintjükre.

A menekülteké nagyon komoly probléma nekik ,  nekünk,  egész Európának. De  vannak az okos emberek, akiknek az a dolguk, hogy ezt  megoldják. Nem lesz könnyű.

Ez hosszan nem fenntartható állapot,  a bizonytalanság fokozza a feszültséget és, ha egyszer elszabadulnak az indulatok nagy baj lehet belőle.                                            
Emberként kellene megoldani ezt a súlyos emberi problémát. :-(                                                                                               .