Egy kőkemény lélektani regénnyel zártam az elmúlt évet, amit nyugodtan Jodi Picoult évnek is nevezhetnénk..( Bár Backaman egészen jól feljött az év végére, és nem véletlenül. ☺
Ez az Egyszerű igazság is jól beszippantott, mint a legtöbb munkája az írónőnek.
Nagyjából képben van az ember az amish életszemlélettel, de ez a könyv rengeteget adott ahhoz, hogy mindennapjaikat velük élve, átéljük, megtapasztaljuk életük egyszerűségét.
Nem írom, hogy nagyszerűségét is, mert bármennyire is sok vonzó oldala van ennek a közösségi életmódnak, én arra következtetésre jutottam, hogy még a konzervatívnál is konzervatívabb.
Minden elismerésem azoknak, akik a mai világban is be tudják az írott, és íratlan szabályokat tartani az amish közösség tagjaként.
Az se változtat ezen a véleményemen, hogy a nagyvárosi rohanó világból vidékre menekülő ügyvédnő, egy váratlan, amishokat érintő bűneset kapcsán a józan észével is szembekerülve elvállalta egy csecsemőgyilkossággal gyanúsított amish lány védelmét.
Ennek következtében,
beköltözött a család egyszerű hétköznapjaiba. Rajta keresztül szép fokozatosan egyre többet tudunk meg az amishokról.
A lelassult, egyszerű, minden technikát nélkülöző életük időnként csábítónak tűnik.
A közösség ereje úgy szintén.
De valahogy mindig eljutok oda, hogy manapság nem elég.
A modern kor vívmányait megfelelően használva segíthetjük az életünket, de ez nem jelenti azt, hogy a számítógépek, okostelefonok világában ne lehessen észrevenni a szépet, megállni, megpihenni időnként, feltöltődni.
Az amish fiatalok életében elérkezik egy időszak,amikor választhatnak némi tapasztalatgyűjtés után, hogy maradnak egyszerűek, vagy kilépnek a kötelékből.
A nyolc általános után nem tanulhatnak a fiatalok. Mert nincs rá szükségük a vallásuk "tanai"szerint.
( Ezt csak a regényből tudom, iskoláikra vonatkozóan nem találtam a neten forrást)
Nem akarom félremagyarázni, de valamilyen szinten az egyszerűséget én némi emberi butasággal is látom keveredni. Hogy ennek mennyi köze lehet-e az iskolázottsághoz nem tudnám megmondani.
Ha valaki ellenszegül, tanult, művelt emberként szeretne boldogulni a világban, szembenézhet azzal, hogy a közösség, a család kitagadja.
És itt van a butaságnak megint egy formája... egy szülő a gyerekét, hogyan tagadhatja meg.
Ha ez a vallás annyira jó embereket foglal magában, az ilyesmi hogy fordulhat elő.
Vagy az, hogy az amish közösség vezetőjének, hagy magad előbb szabadulsz alapon valaki bevallja a nem létező bűnét is , inkább vállalva a rövid ideig tartó kitagadást büntetésként.
Nekem ezek a mozzanatok nem egyértelműen pozitív színben tüntetik fel az amishokat
Hogy egy feleség vakon engedelmeskedik a férjének, hogy semmi beleszólása nincs a családi életbe...
szóval ilyen dolgok voltak, amik megviseltek inkább, nem is pont a sajnálatos történet...
Így az ügyvédnő kapcsán is inkább az amishokhoz történő beilleszkedése, a perrel kapcsolatos vonatkozások ragadtak meg, mintsem az ő életének alakulása.
Hamar rájöttem az egyszerű igazságra, a csavarra, ami mindenek után derült ki...
Nem lettek kedvenceim az amishok.
Igazából a könyv se, alapos volt ugyan, de szerintem kicsit lassú az egész, bár lehet ezzel is amish életszemléletet, tempót próbálta átadni Jodi Picoult.
A regény nem rossz, igaz nálam nincs a dobogón Jodi Picoult műveit illetően.
Az amishok végképp csalódást okoztak....:-(
Ismertető itt.
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése