Részeges grillpipik...:-)

Tudom, hogy ezek a fotók se túl bizalomgerjesztőek, de így néztek ki, ahogy kivettük a sütőből. Régen és mostanában:-)

Szeretjük a grillcsirkét, frissen, melegen, hidegen, másnaposan...

Van egy jó öreg  grillsütőnk is, olyan egy csirkés, de nem nagyon szerettem soha, mert a tisztítása nagyon macerás. Ráadásul mikor még állandó jelleggel sokan voltunk, egy csirke nem volt elég, akkoriban egymás után kellett sütögetni folyamatosan. vagy egyik nap is, másik nap is :-)

Aztán sok éve, az interneten olvastam  a "perverz csirkékről", gondoltam ezt tesztelni is kell, megtettem.

2006-ban készültek az első sörös dobozon ülő grillcsirkéink...rögtön hárman:-) a dobozokban ekkor csak víz volt, hogy legyen súlya

Grillpipik  2006-ban  vízzel töltött sörös dobozokon,  só és olaj társaságában:-) sültek.

Ők 2014-ben, már fél-fél doboz sörön csücsülnek, és házilag készült szárnyas fűszerkeverékkel, olajjal, sóval vannak bedörzsölve. 
Belsejükbe almaszeleteket tettem, egyiknél közel került a nyakánál a bőréhez, és kicsit karamellizálódott:-) is.
Ahogy kivettük a sütőből, ezekből  intenzív almás-sörös illat gőzölgött.

Persze azért a közbeeső években is ettünk grillcsirkét, ha jó helyen jó fajtát, jó áron tud készen venni az ember, 
nem biztos, hogy megéri otthon bíbelődni vele.
Természetesen, ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy a pipi a kertjében kapirgáló, 
akkor azt nem lehet überelni 
:-)