Kislány korodban, anyukád mindig elvitt a mosdóba, megtanította, hogy
legelőször le kell törölni a wcdeszkát wcpapírral, majd ezt követően kis
darab wcpapírkákat tett a wcdeszka teljes felületére.Végül megtanította:
"Soha ne ülj rá a nyilvános vécékre". Ezt követően, megtanította "a pózt",
azaz, hogy tartsd meg az egyensúlyodat a vécé felett úgy, hogy rá se ülj és
ne is érj hozzá a felületéhez. "A Póz" megtanulása olyan első leckék egyike
egy kislány életében, amely végigkíséri őt egész hátralévő életében. De még
felnőttként is nehéz megtartani amikor a húgyhólyagod a kidurranás határán
van. Amikor el "KELL" menned vécére nyilvános helyen azzal fogsz
szembesülni, hogy akkora sort kell végigállnod, mintha ott bent nem más,
mint Brad Pitt várna rád. És vársz., mosolyogva, kedvesen és látod ahogy a
többi nő is diszkréten keresztbe teszi a lábát és a kezét, ami a hivatalos
kifejezése annak, hogy "behugyozom". Végül rád kerül a sor de hirtelen
megjelenik a tipikus anyuka azzal, hogy "ne haragudj, a kislányom nem bírja
már tovább". Ekkor végignézed az összes többi helyiséget is, hátha nem
látsz valahol lábakat. Mindegyik foglalt. Végre, valamelyik kinyílik és
ráveted magad, szinte kiszeded az illetőt, aki éppen jön ki. Bemész és
konstatálod, hogy a zár nem működik (sosem működik), nem baj. Rátennéd a
taskád az akasztóra de nincs (sosincs), gondolod majd a
kilincsre, az sincs, ezért szemügyre veszed a területet, lenézel a földre és
látod, hogy gyanus meghatározhatatlan víz van a földön, nem mered a földre
tenni, inkább a nyakadba akasztod, miközben nézed, hogy himbálózik alattad,
nem beszélve arról, hogy szinte megfojt, mert annyira tele van, hogy alig
bírod el olyan dolgokkal amiket szép lassan tettél bele, de a nagyrészét nem
is használod, de mégis ott van hátha kelleni fog valamikor. De visszatérve
az ajtóra. Mivel nem volt rajta zár, az egyetlen módja, hogy zárva tartsd
az, ha az egyik kezeddel fogod, miközben a másikkal egy rántással lehúzod a
bugyid és odateszed magad "a pózba". Micsoda megkönnyebülés!!!...
Ahhhh. Végre! És akkor hirtelen érzed, ahogy a combjaid elkezdenek remegni.
mert lógsz a levegőben, a lábaid behajlítva, a bugyid elvágja a
vérkeringésedet a combjaidban, a kezed amely tartja az ajtót kinyújtva és
egy 5 kilós táska a nyakadban. Nagyon szeretnél leülni, de amikor bejöttél
nem volt időd letörölni a vécédeklit és bevonni papírral. Valószínűleg nem
történne semmi, ha leülnél, de anyád szavai visszhangoznak a fejedben: "sose
ülj rá a nyilvános vécékre", ezért úgy maradsz "a pózban" remegő lábakkal.
De jaj. egy rossz kalkuláció miatt érzed ahogy egy vékony sugárban
végigcsurog a pisi a fenekeden, talán a harisnyád is olyan lett!!! Egy kis
szerencsével megúszod, hogy a cipődet ne érje, de hát óriási koncentrációt
igényel megtalálni a helyes "pózt". OK, próbálod elfelejteni ezt a
szerencsétlenséget és inkább elkezded keresni a wcpapírt, de . a K.
életbe!!! Üres, nincs papír (mindig üres)! Ekkor esdekelve könyörögsz, hogy
legyen a táskádban az 5 kiló lom között egy nyomorult papírzsebkendő, de
ahhoz, hogy megkeresd el kell engedned az ajtót. Egy pillanatra kételkedsz
hátha valaki pont akkor nyit majd be, de nincs mit tenni muszáj elengedni.
És persze, hogy amikor elengeded valaki belöki az ajtót, amit meg kell
fékezned egy erős, gyors és nagyon határozott mozdulattal miközben
kiordítod: FOOOOOOOOGLALT!!! Viszont ekkor megbizonyodsz, hogy mindenkihez
eljutott ez az informació, aki kint várakozik, ezért az ajtót már nyugodtan
elengedheted, hiszen senki nem fog újra rádtörni (ebben mi nők, nagyon
tiszteljük egymást) és végre nyugodtan elkezdheted keresni a
papírzsebkendőt. Szeretnéd mindet felhasználni, de tudod, hogy micsoda
kincset érhet hasonló esetben, ezért elteszel egyet. Ekkor már számolod a
másodperceket, hogy végre kimehess, mert rajtad a kabát, hiszen nincs
akasztó, ömlik rólad a víz, őrjítő, milyen meleg tud lenni ezekben a pici
helyiségekben, ráadásul ebben az erőltetett testtartásban, amiben még mindig
vagy a vádlid már majdnem szétrobbant. Nem beszélve, hogy rád törték az
ajtót, megfojtott a táskád, csorog az izzadság a halántékodon és a
végigcsurgott lábadról. És tudod, hogy anyukád most nagyon szégyenkezne
miattad, ha így látna, mert az ő feneke sosem ért hozzá egyetlen nyilvános
vécéhez sem és hát valljuk be, "nem tudhatod milyen betegségeket lehet
összeszedni egy ilyen helyen"... már teljesen ki vagy merülve, amire
felállsz, nem érzed a lábaidat sem, gyorsan magadra húzod a ruhádat és
lehúzod a wc-t. Ezután átmész a kézmosóba. Minden tiszta víz, nem engedheted
el a táskádat, a válladra helyezed. Nem tudod, hogy működik a csap, olyan
sok fajta szenzoros csap van manapság és addig érintgeted amíg egy
hajszálvékony hideg vízsugár meg nem jelenik. Gyorsan beszappanozod a kezed,
megmosod egy olyan pózban, mintha a notre-dame-i toronyőr púposa lennél,
hiszen nem szeretnéd, ha lecsúszna a táska a válladról. A szárítót már nem
is használod, hanem gyorsan beletörlöd a gatyádba, mert ugye nem fogsz egy
egész papírzsepit erre áldozni és kimész. Ha szerencséd van nem húzol
magaddal egy darab papírzsebkendőt a cipődön vagy ami még rosszabb nem akadt
fent a szoknyád a harisnyádban amikor fénysebességgel felrántottad magadra a
ruhádat és kivillant a feneked. Ekkor meglátod a pasidat, aki bement a férfi
vécébe, kijött és még egy újságot is volt ideje olvasgatni, míg rád várt.
"Miért voltál bent ilyen sokáig?" -kérdezi az idióta. És csak ennyit
válaszolsz: "Sokan voltak".
*Ez az oka annak, hogy a nők csapatostul mennek mindig a mosdóba*,
szolidaritás miatt, mert amíg bent vagy az egyik tartja a táskádat és a
kabátodat, a másik az ajtót és a harmadik beadja a papírzsebkendőt az ajtó
alatt és így sokkal gyorsabb és könnyebb megtartani a "pózt" és a
méltóságodat.
Köszönöm mindazoknak akik, voltatok velem mosdóban és voltatok fogasok vagy
tartottátok az ajtót!!!... De ez az email minden olyan férfinak is szól aki
eddig nem értette, miért mennek a nők egyszerre vécére.
Az írás nem tőlem származik, emailben terjed :-)), nekem a lányom küldte...:-)))
________________________________________________________
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése