Új szerzemények...

...én biztos rosszul vagyok kódolva, több szempontból is.

Egyrészt, mert nekem ezek jobban bejönnek, mint híres-neves, márkás társaik.

Másrészt, a márkásból nem mernék enni, :-)) a gyerekek ebből se nagyon!(Automatikusan nyúltak a tányérkupacba, és ketten is visszatették, ebbőlbiztosnemszabadenni címszó alatt.

Aztán a piacot se nagyon szeretem, ritka női tulajdonság, azt viszont sajnáltam, hogy felénk, nálunk, nincs olyan igazi, vagy legalább majdnem igazi bolhapiac. Szombaton kicsalt a férjem a "rendes" piacra, mit sem sejtve. És láss csodát! Egy hatalmas teherautónyi kacat(?) között lehetett ilyen filléres szépségekre akadni. Ezeknek nem tudtam ellenállni, sok másnak viszont kénytelen voltam.:-(((

Most voltak itt először a kacatosok.

De jönnek még! :-)))

Megoldódott...

...a probléma. Explorerrel, Mozillával egyaránt működik.

Tegnap a késő esti órákra sikerült, mert nem hagyott nyugodni a dolog. Mindent töröltem, mindent ellenőriztem, semmi kártevőt nem találtak a programok, végül a rémhírablak is eltűnt, újra feltöltöttem, egyedül a Google van még késésben, de bízom benne, hogy nem üldözi el hosszasan a látogatóimat.

Ami kép nem látszik, az tuti, hogy a webszerkesztő személy :-)) hibája, bevállalom, nem írtam át azon képek nevét kisbetűsre a "lenti" mappában. Majd apránként pótolom "fent".

Még mindig nincs megoldás..

...ezért, ha nem nőttem volna ki már abból a korból, akkor erősen hisztiznék, meg toporzékolnék. Így csak magamban tudok dühöngeni, meg itt a blogon, hogy ekkora marha állatok vannak, akik a tudásukat mások kárára fordítják, nem pedig mindenki számára hasznos dolgokra.

Most nevezetesen arra gondolok, aki odaügyeskedte a honlapomra azt a vendégriasztó, támadó webhelyet jelző táblát. Akárhogy is került oda, az  biztos, hogy emberi agy produkálta. Amiket kívánok neki, azok nem tűrnek nyomdafestéket, így inkább nem írom ide, de gondolom nem nehéz kitalálni.

Mivel valamilyen módon köze van ehhez a Google-nak, kerestem volna egy elérhetőséget, de ott aztán eligazodni, tanácsot kérni lehetetlen. Pedig amennyire népszerűek, (ha nem is mindig ép eszűek) megérdemelnénk, hisz marha jól megy nekik az üzlet általunk. Ellentétben velem, akinek semmi reklámtevékenysége nincs a nevezett, gallyra vágott, honlapon. Csak a tárhelynek.

Ha már itt tartok, akkor tárhely. Tegnap levettem a kezdő "index.html" oldalt az UW-ről, ami szabálytalan, mert, ha semmi nincs azon a holnapon, akkor is fel kell tölteni ezt az index oldalt, különben törölnek. Naná, hogy reggelre meg is jött a levél, hogy ejnye-bejnye, tegyek én egy index oldalt fel, mert nekem annyi. Nagyon dühös  voltam, ezt észreveszi a rendszerük, azt meg nem, hogy valaki az én honlapcímem alatt miket tölt fel, felülírja valami fondorlatos módon a dolgaimat. Naná, hogy vírus, vagy trójai, de az is embertől ered. A víruskeresők mindent rendben találnak, az Explorer megmutatja, amit utólag feltöltöttem a tárhelyre, csak azért most, hogy nehogy töröljenek..a Mozilla, meg e helyett is a piros riogató táblával jön elő...

na, jó, akkor most megint magamban dühöngök tovább...

Nehogy minden jó legyen...

...ezért tegnap este a honlapomra kattintva egy negatív meglepetés fogadott,

mégpedig, hogy a honlapom egy  Bejelentett támadó webhely!

Hangsúlyozom, a honlapom:szmari.uw.hu

nem a blogom.

(érthető, hogy nem linkelem)

Volt meglepetés és bosszúság rendesen, sőt, annál jobban, mivel ez sk. gyártmányú honlap, amolyan tanulódarab, de hibátlanul működik évek óta. Explorerrel  és Mozillával is. Most, az utóbbi esetében(ezt használom) ez a tábla jön elő, az előzőnél láthatóak a dolgok, de NOD-om egy trójait mutat, amit karanténba zár. Mivel ez a hibajelentés a Google-n keresztül került ide, a képkeresőjében a foltvarrásra kidobott találatok közül próbáltam a sajátomra menni, de már ott is hibát jelez, mármint, hogy fertőző a honlapom. Találkoztam már ilyen bloggal, előkelő helyen dobta ki a Google Webkeresője szintén a foltvarrásra keresve, de támadó webhelyként jelölte meg, ahogy rákattintottam. Naná, hogy visszakoztam, gondolom az én látogatóim is ezt teszik. Az az igazság, hogy mindenhol utánanéztem a dolognak, a hibáért felelős akármit, betolakodó kódot, vagy bármit nem lelem a html fájlokban és máshol sem. Most törlök, újra feltöltök, meg, várok, aztán majd lesz valahogy. Sok éves munkám veszne kárba,  ha nem lenne megoldás, jelen esetben javulás, gyógyulás.

Segítséget kérnék én, de mivel olyan "egyke" blogger vagyok, úgy általában nem sokan reagálnak költői, vagy valós kérdéseimre, úgyhogy most ezzel inkább nem is próbálkozom. Ha meg valakinek van valami tapasztalata ezzel kapcsolatban, sőt, segítőszándéka is, akkor kérés nélkül is megkeres úgyis. Hasonló esetben én is ezt tenném, és teszem is olyan területen, amin tehetem.

A csipkemintás kötött...

...pulóver elkészült, de a fényképezését feladom. Ugyanaz a darab, ugyanazzal a géppel fényképezve, kint, bent, gyereken, padlón, mindig más és más színt mutat. Ez közelíti meg leginkább a valóságot, de még ez sem az igazi. A fonal még mindig a sok évvel ezelőtti kötőmániámból maradt ki, neve, márkája nincs, a minősége se a mai csúcs, de ez volt, és egy cseppet se bánom, hogy ez lett belőle. Sőt.:-))

Itt az ihletadó darab, ilyenre volt igény, igyekeztem ennek megfelelni.
Remélem sikerült.
Az igazi tulajdonos majd csak később láthatja "személyesen", kivéve, ha esetleg előbb benéz ide a blogomba.

Női mozdulatok

Ami az idén jobban esik nekem a varrásnál, az az olvasás. Van mit bepótolnom, ezért lassan többek írok a könyvekről, mint a varrásról. Igaz ennek nincs kézzel fogható eredménye, van viszont más, másfajta "értéke".



Irena Obermannová Női mozdulatok című regényét régóta rakosgattam a polcon, de  győzött a kíváncsiság. Nem bántam meg, hogy elolvastam, pedig a hivatalos ismertetője alapján egy szappanopera jut az ember eszébe, holott köze sincs hozzá. Mivel a történet nem igazán meglepő, ezért inkább az írónő szokatlan, kissé groteszk stílusa teszi egyedivé, különlegessé, olvashatóvá.

Készülgetnek...

...lassan, de biztosan.  A kötés kivételével, mind évek óta.

A nyár nem a legkreatívabb évszakom, meg amúgyis, megint kicsit "elteltem" vele, velük, minden értelemben. Halomban állnak a kész munkáim, mindenki kapott már mindenfélét, szűkebb-tágabb családban, ismerősök körében. A túl komoly, munkás darabtól nem szívesen válok meg, legalábbis ajándékként:-))) nem.

Gondoltam már, kifogok egy jó napot, lefényképezem a készeket, a "raktáron" lévőket és megmutatom itt a blogon majd egyszer egyben:-)

Gyakorlatilag a foltvarrás iránti lelkesedésem szép fokozatosan alábbhagyni látszik, bár varrnék én, de ma már akkor az igazi, ha van valami célom vele. Mivel üzletasszonynak(is:-)) csapnivaló vagyok, nem viszem, nem adom, nem kínálom, meg ezzel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy mindig az kellene, ami már nincs, és az anyag egyedisége miatt nem is reprodukálható ugyanaz. Ez igazából jó dolog, csak így halmozok ezerrel.

Ráadásul, szépen mondva, a  marketingben (is):-) tehetséges, jártas  sok fiatal, óriási kínálatot produkál, míg én csak varrok:-))

Ha, meg nem, akkor csak nézegetem a gépen összegyűjtött mintáimat, különös tekintettel a táskákra, és várom, hogy majd valamelyik gyerekem egyszer kér egyet a sok meglévő mellé.-))

Addig meg készülgetnek ezek, lassan, de biztosan:-))