Lev Tolsztoj Anna Karenina...

...elolvastam. Nem most, pár hete, azóta már egy levezető, könnyed regényen is túl vagyok (bővebben később)

Mindenképpen szerettem volna írni erről a nagy klasszikusról, de csak halogattam, mert mit is írhatnék.

Először is talán azt, hogy miért olvastam el, és miért pont most, úgymond az én koromban:-))

Annamari lányomon tavaly nyáron, valami megjegyzés kapcsán, ami Anna Karenina egy gondolatára utalt, úrrá lett a kíváncsiság. Miért is nem tudja ő, hogy miről van szó, mért is maradt neki ki ez a regény. Bepótolta. Ezen felbuzdulva én is.

Mondanom se kell, hogy bizonyos dolgokban nagyon egyezik a véleményünk róla, másokban meg nem. De ez így van rendjén. Nyilván 20 évesen még én is inkább az ő mostani értékrendje  szerint alkotnék róla véleményt.

Persze engem az is befolyásol, hogy pont előtte olvastam egy másik nagy klasszikust, Bovarynét, és sehogy se tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ez ugyanaz, "csak" Levinnel keretezve...azaz Tolsztojjal.

Rám nem volt akkora hatása, mint ahogy sokaktól hallani, azért hidegen se hagyott, Tolsztoj írói vénáját nem lehet elvitatni, nagyon filmszerű az egész, sehol semmi fölösleges sallang...olvastatja magát, méltán világirodalmi remek.

Azt hiszem 20 évesen még sajnáltam volna Kareninát... most ezt nem ment. Sőt...

Valahol olvastam, hogy miért nem fogadta el a minden konfliktust megoldó válás felajánlását a férje részéről...hogy miért? Mert akkor nem lenne Anna Karenina, és szegényebb lenne egy nagyszerű  darabbal a világirodalom.

 

Kosármániám...

...mindig volt, van és lesz!!! :-)) Jól tudja ezt a családom.

Ezt az eredetileg szennyestartóként árult kosarat, nagyon gazdaságos (áruházban) áron vették a lányaim. Szépséghibája, a sérült fedele miatt volt leárazva, de a ruha, amit varrtam rá, ápol és eltakar...sok gombolyag fonalat  "elnyel" míg azok várakoznak a feldolgozásra:-))

A következő sorozat egy másik város gazdaságos áruházában volt nagyon, de nagyon, szinte hihetetlenül gazdaságosra leárazva...a lányomék rögtön vettek két szettet belőle, mert ők már csak olyanok, hogy mindig rátalálnak valami gazdaságosra... Egy héttel később a két sorozat  áráért egyet se kaptunk volna...néha ilyen is van.

Ezek meg vannak, egyik széria régi, a másik új...annyi mindent kell tárolni, gyűjteni, rakosgatni egy háztartásban..ezekből sosem elég. (Mondom én!)

...és ez csak a legújabbak, töredéke a lakásban fellelhető hasonló jellegű kisebb-nagyobb tárolóknak.

 

Ez is egy kenyeres-kosaras...

...bejegyzés.

De adhattam volna azt a címet is neki, hogy vissza a feladónak...ismerősök, rokonok elhalmoznak anyagokkal, csak győzzem "cérnával".  :-))

Ez is egy ilyen kapott anyagból (pár hete) készült apróság, amit vissza is adtam eredeti tulajdonosának, de nem eredeti formájában...sőt nem is üresen...

 

Varrás, kötés...

...minden ilyen jellegű munka csökkentett tempóban zajlik a nyáron. Egy biztos pont mindig akad azért, ha mégis kedvem támad valamit ügyködni e téren,  mégpedig a kötőtű.

Kardigán lesz, nem sürgős, úgysincs szezonja, mire meg lesz , reméljük elkészül. :-))

 

Valaki mondja meg...

...legyen olyan kedves, ha tudja, hogy mi ennek a virágnak a neve.

Állítólag évelő, sziklakerti növény, apró lila virágai vannak...anyák napjára kaptam ilyen "csomagolásban".

Nagyon szép volt sokáig. Megvártam míg elvirágzik és kiültettem. Azt hittem legközelebb majd jövő tavasszal borul megint virágba, de nagy meglepetésemre nem így történt. Ilyen most:.

 

Érik a málna is...

 

Négy éve, az akkor új lakóink igen komoly munkát végeztek a kertben, minek következtében többek között megsemmisültek az akkor már jól termő málnabokraink...új málnást telepítettünk, új helyre.

Most lehet először igazán jót szemezgetni róla.

 

Ma "érett" lett...

...a legkisebbik Szabó leány is:-))

...úgy terveztem, hogy írok ide ennek kapcsán majd szépeket,

meg

...olyasmit, hogy kisvárosunk közoktatási intézményeit végigjárták a lányaim az ovitól a gimnáziumig...csekély 19 év volt ez...

meg

...a tanárokról

...a pedagógusokról

...a családias hangulatú gimnáziumról

...néhány jó sztoriról ovitól a gimiig...de inkább mégsem. Ezek a lányok privilégiumai, meghagyom nekik.

...beérem annyival, hogy megmutatom a fejlődést, amit produkáltak:-))

...igaz ezek "csak" külsőségek, a lényeg bennük van:-)))

(lehet találgatni, hogy melyik másik....:-)) ajándék nincs :-)) a helyes megfejtőnek:-))

Csupán egy köszönöm a látogatónak:-))

 

Meglepett a kaktuszom...

...bár szerényebben, mint az elmúlt években, de azért kibontott néhány virágot ma reggelre...és még találtam bimbókat. (Télen most nem volt elég hűvös helyen. ) 

 

 

Virágzik a két kedvenc...

 

klematisz

 leander

A bab...

...ez továbbra se gasztroblog, ennek ellenére nem tévedés...mármint, hogy a túró után most a bab következik:-))

Nem vagyunk túl nagy babfogyasztók, de  rendszeresen  esszük. Általában a szüleim látnak el minket saját termésű babbal, most viszont kiürült a készlet, pár hete a nagybevásárlás alkalmával vettünk egy zacskóval.

Ma került sorra, babgulyás készült belőle. Este beáztattam...reggel meg eszembe jutott a német a babcsíra...( hogy az ottani  járvány egyik lehetséges okozójának titulálták pár napig)...gondoltam előkotorom a kuka tetejéről a zacskót, csak megnézem, honnan is származik ez a bab. Akkor mutatom mit láttam:-))

Ez a kép...!!!

A magyar parasztbácsi a kétökrös szekérre felhalmozott terméssel...gondolom indul a gazdaságos áruházba értékesíteni.

Kérdés honnan vette a  babot? Vagy lehet, hogy egy magyar parasztnak álcázott etióp???

És az ökrök csak a megtévesztést szolgálják :-)

Hát ennyit a magyar termékekről...

Idejutott a  magyar mezőgazdaság...:-(((

 

A túró...

...az egy olyan dolog nálunk, amit csak akkor lehet az egész családdal megetetni, ha álcázom:-)) Főleg a ház ura nagy ellenzője, igaz őt már úgy kaptam, hogy a tejet, tejfölt, sajtot se szerette. Aztán, ahogy teltek az évek és én a tejfölt nem voltam hajlandó levenni a repertoárról megszokta, manapság már ő tejfölözi leggazdagabban a töltött káposztát:-)) A kemény sajtokat is szívesen nassolja. A tejet csak a feketekávéjában iszik egy icipicit, de a túróval végképp nem sikerült összebarátkoznia. Legalábbis ő azt hiszi:-)) Mivel én meg nagyon szeretek mindent, ami túrós (kapros túrós lepényt ugyan még nem ettem) gyakran csalok, és tejfölt használom túróként, vannak már olyan "hamis receptek" amelyekben a tejföl összetéveszthető a túróval...a minap egy egyszerű prósza lett meggyanúsítva, hogy abban bizony túró van...pedig nem volt. Túrós üldözési mánia:-))

Ellenben készült egy jó adag mazsolás-túrós-pudingos csiga, annak a bizonyos nagy sikerű vaníliás(pudingosnak) a túrósított változata, amit legtöbben néztek meg eddig a blogomon. A túrósítás meg úgy történt, hogy 25 dkg krémes túrót (Lidl-vödrös) belekevertem a pudingba, kapott még egy jó adag reszelt citromhéjat, nagy marék rumba áztatott mazsolát. Fel se merült a férjemben a túrógyanú:-))

túrós-vaníliás(pudingos)pudingos csiga

A hétvégén pedig a sokak által ismert és méltán népszerű Kráteres sütit túrósítottam, a fentihez hasonló módon:

A pudinghoz kevertem 25 dkg, most "hagyományos" túrót, aztán kapott  az elmaradhatatlan citromhéjból, (szerintem még a mazsola is belefért volna, de nem került bele). Annyira sok lett így a krém, hogy a szinte "gáztepsi" méretű, nagytepsimbe öntött piskótatésztára alig fért rá. Pedig elkelt rajta, elbírta, nagyon mutatós és finom lett,  nem volt "fojtogatós".

kráteres sütemény citromos-túrós pudinggal

Hirdetés a Freeblogon...

... úgy ért tegnap este, mint derült égből a villámcsapás. A kommenteknél akadtam rá, egészen véletlenül. Azt hittem valami vírus:-))..ki tudja...manapság.

Érdeklődésemre felhívták a figyelmemet a Freeblog tudorai erre a bejegyzésre, amiből kiderül, hogy ők a hunyók, :-))) és az ezekből származó bevételek magát a Freeblogot támogatják. Egyelőre próbaképpen működik a dolog, sőt még választani is lehet, aki nem szeretné kikapcsolhatja ezt a funkciót. De, ha ezt nem tesszük meg, akkor támogatjuk a "házigazdát". Miért is ne?

Fontosnak tartom azonban  megemlíteni, hogy jómagam, ahogy eddig, továbbra sem a reklámok miatt várom a látogatókat, nem kapok semmi jutalékot a kattintásokért, kommentekért.

Csupán meg szeretném osztani gondolataimat, munkáimat, élményeimet azokkal a kedves olvasókkal, akik idetévednek, vagy netán szántszándékkal visszatérnek, mert arra érdemesnek tartanak.

Teszem mindezt továbbra is mindenféle haszonszerzéstől mentesen.

Magam számára reklámmentesen.

 

A régi és az új...

szakajtókosár.

Ha már kenyér és kosár, akkor ez se maradjon ki.

                                                                        szakajtókosarak

A szekrény tetején a régi nagyok, a falon a kicsi új.

(Nagy bánatomra sehogy se tudom a szakajtóban kelesztett kenyértésztát sütőlemezre borítva, olyan szépre megsütni, mint  a jénaiban kelőt, sülőt. )

Van még...

...ami valamilyen volt, és ilyen lett.

Ehhez nagyon nincs mit hozzáfűzni. A kosár nagyon régi, még a nagymamámé volt, legalább 20 éve már mi használjuk, most a nagy (át)öltözetős korszakomat élve, ez is kapott egy konyhába illő saját gyártmányú "ruhát"...aztán meg rendeltetésének megfelelően egy saját "gyártmányú" kenyeret...:-))

 

Most egy másik...

...ilyen volt, ilyen lett:-))

Mi még a barna-fehér korszakban kezdtük a férjemmel a közös életünket. Sok évig maradt is, mert mással, másokkal :-)) voltunk elfoglalva:-)) Később, mikor jött a kék-sárga divat, szerettem volna valamit belőle, de csak a sárga falakig jutottunk...igaz a lányok besegítettek néhány aprósággal, mint például ezek a kék-sárga kaspók. Olyan nagyon nem passzoltak sehová, ennek éllenre évekig itt voltak, mert kedvesek..("orgonasípok", mint akkor voltak a lányok :-)

Aztán az idei, kisebb változtatásokba már végképp nem fért be a színük, ezért kaptak egy melegebbet...a kéznél lévő falfestékből:-))

Így most már esténként, a szomszédságukban használatban lévő só mécsestartóval együtt kellemes hangulatot, látványt adnak.

A én esti képen nem sikerült túl jól, de ilyesmi fénye van "működés" közben. Karácsony óta szinte minden este meggyújtunk benne egy-egy mécsest...a hatása? Nem tudom...megszoktuk...és részemről kellemes a szemnek, léleknek:-))

Csupán ennyi...