Balatoni gasztro:-)

Némi késéssel, de most se maradhat el a képes gasztro beszámoló. 

Sőt egy kis (?) megjegyzést is mellékelnék:-)

Az idén a véletlen és a jó szerencsénk úgy hozta, hogy egy pár perces sétára volt a szállásunktól a strand ( az egyik:-), pár házzal előttünk pedig, útban a strand felé, egymás mellett két étkezde is:-) 

Az egyik egy strandi büfét hivatott helyettesíteni, legalábbis a kínálat alapján. Lángos, palacsinta, hekk, sült kolbász, stb...itt egyszer kóstoltunk, de nem nyert, és még drága is volt.

Ellenben a mellette lévő Turul Vendéglőbe többször visszatértünk, sőt, már az érkezésünk estéjén teszteltük. A kínálat elég széles volt. Megfizethető áron, akár menüt is választhatott az ember. Az ízekről mondhatnám, hogy ehető, de semmi extra. Áraik hasonlóak a tavalyi Balaton parti éttermekben tapasztalt árakhoz, meglepő, hogy ebben a "kategóriában" nem jelentkezett áremelés. 
(Pedig csak a rezsi "csökkent" :-) 
És még az adagok se lettek kisebbek. 

A pincérek jó fejek voltak, nem tolakodóak, ám minden kérdésünkre készséggel válaszoltak. 
(amire tudtak:-).

Nekem  Balatonmáriafürdőn a kikötő volt a kedvencem, így a kikötőre néző Port A/B Étterem eleve nagy előnnyel indult. 

Itt ettem egy "ördögi"-en csípős (rettenetesen erős, de úgy jó) főételt az étlapról, ami vert mindent, és egy egyszerű, de nagyszerű fagyis palacsintát ( amúgy nem szeretem egyiket se különösebben, se a fagyit, se a palacsintát) eperöntettel ( az epret viszont mindenhogy). Na, ez adta a lényegét az egésznek. 

Másnap is ott ebédeltünk, akkor dupla adag fagyi került a palacsintámba:-) 

Nem tudom ez mitől függ, azt se melyik az eredeti adag:-)

(Egyéb tapasztalat fagyis palacsinta ügyben: a környéken más helyeken túlturbózzák, tejszínhabbal, cukorgyöngyökkel, stb... így desszert terén is a Port nyert nálam:-) 

Viszont kép egyszer se készült róla:-(

Egyetlen negatívum: nem tudta meg  a nagylányom, milyen a sajttortájuk. Szerepelt az étlapon, de egyik nap se volt elérhető. 

Harmadnapra ígérték, de akkor épp másfelé jártunk:-)

Egy alkalommal a "fizetős" strandon teszteltük a büfét. Drágább volt, mint az éttermek. Az adagok nem voltak nagyobbak, az ízek nem voltak rosszabbak, (jobbak se) viszont az étlap elég pontatlan volt. 

A legkisebb gyerek túrógombócot szeretett volna enni, 

( előző napon a Portban ízlett neki), de itt túrós gombócot kapott, túróval töltöttet. Az étlapon túrógombóc szerepelt. Ami ugye más. 

Vagy hiányzott például az étel összetevőinek a felsorolásból egy olyan fűszer, mint a kapor, ami igencsak "megosztó".

Ez már nem a Balaton, hanem útban hazafelé Kecskeméten a Sasfészek Étterem.

Már nem először jártunk ott, ezért voltak elképzeléseink, elvárásaink is talán. Tavaly sorban álltak az érkezők  asztalra várva, az idén nem. Persze ez lehet, csak véletlen.

A lényeg, hogy nagy volt a csalódás. Tudtuk, hogy drágább, mint a Balaton parti éttermek,  a csalódást nem ez okozta.

Első meglepetés akkor ért, amikor az étlap első oldalán  kiemelten szereplő heti kínálatból egy nagyon szimpatikus vadételt szerettem volna rendelni.  A pincér elnézést kért, de az nincs sajnos...:-( 
Volt a tarsolyomban (nem is tudom miért) egy másik verzió is, egy csilis sajttal töltött étel, az már elérhető volt.

Aztán jöttek a várakozás hosszú percei. Három asztalt is kiszolgáltak, ahová utánunk érkeztek a vendégek, és nem csak 1-2 fővel.

Megjött nagy sokára az ebédünk, az enyém olyan csilit kapott, ami kivételesen nem csípett. Kicsit se.:-)

Egyébként az adagok nagyok voltak, négyből két fogás megfelelt az ízlésnek. Az enyém is finom volt, csak a lényeg hiányzott belőle, a csili:-).

Egy pincér felvette a rendelést, kihozta jó sokára, nyilván nem az ő hibájából. Egy másik pincérnek fizettünk. Ilyen van, ezzel nincs is gond. 
Régen a pincér kapott borravalót, manapság talán az étterem. 
Kérdem én, ebben a szituációban mit borravalózzon az ember. 
Vagy kit?
A férjem mindig adott, mindenhol... az "íratlan szabályok" szerint. Itt nem.

Na, de ezt el kell felejteni, hisz ez már nem a Balaton volt...