Woolf és Az órák

Azt gondolom, a könyveket azért írják, a filmeket azért készítik, hogy bármikor, bárkinek elérhetőek legyenek. Nem kizárólag a jelennek, hanem az utókor számára is, ha épp az a kor úgy kívánja.

Erre egyik legjobb példa  az összefonódás  Virgina Woolf és Michael Cunningham   között, egészen pontosan  Mrs. Dalloway és Az órák között.

Nem lehet az ember naprakész. Nem ismertem egyiket se. Se az írókat, se a könyveket, de még a hozzájuk kapcsolódó Oscar-díjas filmet se.

Úgyhogy most jött ez nekem mind egyszerre. És csak vártam és vártam a bejegyzéssel, mert nem akartam hirtelen felindultságból elkövetni.

Elolvastam Mrs Dalloway-t  nehéz volt. Nem igazán értettem meg mindent, néhol szinte izgalmasan érdekes volt olvasni, 

máshol (hogy idézzem a gyerekemet) észre se veszi  az ember, ha átalszik  pár oldalt :-).

Aztán következett Az órák,  Michael Cunningham  regénye, melyet Woolf, pontosabban annak Mrs. Dalloway-je ihletett.

Ezt olvasva  vált számomra világossá Woolf regénye is, ekkor fogtam fel, hogy ott, akkor  mit, miért...

Három nő élete, akiket valamilyen módon Mrs.Dalloway kapcsol össze.

Egyikük maga Woolf, aki a regényét írja.  
Mrs. Dalloway-t.

A másik nő Kaliforniában, a II. világháborút követően olvassa, a harmadik pedig New York-ban a XX. század végén átéli, megéli amiről Woolf írt 1925-ben. 
Mrs. Dalloway életét "éli"...és a  két amerikai  nő között is ott a  kapocs.

Az a pillanat azért érdekelt volna,  mikor Cunningham  fejéből kipattant ez az ötlet.

Szűkszavú vagyok önmagamhoz képest. 

A zseniális kifejezés elég ide. 

Könyvre, filmre egyaránt.

Mert meg kell nézni a filmet is.

Gyakorlatilag este befejeztem a könyvet, másnap reggel megnéztem a filmet, ami hű maradt a regényhez, ami épp olyan megrázó volt mint a regény, épp olyan elgondolkodtató.

A remek "színésznőhármas" csak fokozta a hatást.

Nekem  így lett kerek egész.