Ulickaja regénye volt a másik orosz, amit a kihívás kapcsán választottam júliusban. Olvastam már tőle a
Szonyecskát, nekem az is, ez is nagyon bejött. Tetszik ahogy ír, ahogy szinte "csak" mesél, pici iróniával megbolondítva.
Van egy magával ragadó lendülete a történeteinek.
Nincs ezzel így mindenki, tudom fura a koromra hivatkozni, de az írónő mindkét regénye egyféle nosztalgiát keltett bennem.
Ezzel, meg a stílussal már meg is vett :-)
Na, de ez a Surik! Ez igen zavaros történet, egy család élete fut a fő vonalon, az ő Surikjuk a címszereplő.
Ugyanakkor folyamatosan bevillannak a képbe a mellékszereplők, Ulickaja olyan ügyesen intézi, hogy mire észbekap az olvasó, már az új szereplő családfáját be is mutatta. Nem tudta érdektelenné tenni, vitt a lendület.
Surik igen különös fazon egy zárt világban, mintha megrekedt volna valahol. A nőknek szentelte az életét, és itt nem kizárólag a család női tagjait értem, de ők ihlették anya, nagyanya, Surik odaadó mivoltát.
Egyedi, fura karakter, nagyon is illik abba a női környezetbe, ami körülveszi évek alatt, amibe úgymond beragadt, ahol megrekedt.
Őrülten tudta sajnálni a (többé-kevésbé) őrült nőket.
...és hatalmas a csattanója a regénynek. Legalábbis nekem nagyon tetszett. Ez a befejezés nem igazán a kiszámítható kategória.
De nem is igazi befejezés...:-)
Ismertető itt
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése