cicafej, macskafej, szmari, mind én vagyok

2009.01.30.

Mostanában kezdtem blogot írni.

A fenti nevek valamelyikén néhány foltvarró, vagy babavarró bloggerina talán még emlékszik rám.

Nem tervezem komolyra a blogolást, talán  csak röpke fellángolás.

Mostanában sokat olvasgatok errefelé, egy hozzászólás miatt jelentkeztem ide be, és, ha már úgy felkínálta magát ez a blog, akkor gondoltam kihasználom a lehetőséget, megejtem a bemutatkozást.

Ha valaki nyomára akad e soroknak, akár a honlapomon is megtalál.

Akik nem "ismernek" onnan többet megtudhatnak rólam.

Köszönöm, ha elolvastad!

Sikeres alkotást, blogolást mindenkinek!

Pudingos, meggyes, leveles, finom...:-))

Nagyon finom...:-))



 

 

Utóirat a karácsonyi ajándékvarrászathoz :-)

Jól elkéstem már ezzel a dologgal, de elsősorban nem a karácsony a lényege a mondandómak.

Egyben kicsit utalnék is, az előző bejegyzésemre, ahol megemlítettem, hogy én is készítettem már hasonlót. Nem nevezhető foltvarrásnak, csak varrásnak, na meg újrahasznosításnak.

Nem egy nagy "durranás" egy sem, de majdnem mindnek van egy kis története, múltja és ezért értékesebbek számunkra.

Karácsonyra készülődvén nagyon nem tudtam milyen sk ajándékkal lepjem meg a lányaimat.  A tágabb családét bőszen varrogattam, közben körülöttem rongyhalmok. Mivel táskák már készültek az elmúlt években nekik, inkább a neszesszer mellett döntöttem, de nem hagyományosat akartam, hanem valami olyasmit, amibe valóban lehet pakolni. Eddig minden évben, egymáshoz  hasonló dolgok születtek három példányban, pl.  azonos "fazon", egyénre szabott színekkel. Most ezt sem így szerettem volna. A lényeg, hogy nem tudtam szabadulni néhány, a lányok által kimustrált ruhadarabtól. Marietta kedvenc farmerját jó kopottan is addig hordta, amíg le nem imádkoztam róla. A nagylányom pedig nem kinőtte a kedvenc blézerét, hanem a blézer nőtte ki őt :-)), hála a sikeres fogyókúránknak. :-)))))))))

Annamari lányomnak a modern dizájn :-)) szerint készült az ősszel egy mappaborító  tolltartóval, neki ígértem akkor hozzá egy neszesszert, így nem volt kétséges az esetében az anyagválasztás. Nagyon tetszett Borcsamama újságos táskája, mivel a mintáját közzétette, én utólagos engedelmével ennek alapján készítettem egy neszesszert, ami stílusban a korábban említett tárgyakhoz igazítottam. A cumi, gyerekkori emlék, vagy ahogy ma mondják: retro :-))







 A szívhez nőtt farmergatya is átlényegült, legfontosabb felhasználási eleme a zsebe volt. Ezt a neszesszert kör alakúra szerettem volna, de embert tervez, farmer végez alapon, szögletesre sikerült csak. Na meg rojtosra, mert ezzel könnyebben boldogult a nagykorú :-) varrómasinám. A kukacolással is megpróbálkoztam, a sikerélménytől  távol áll az eredmény, mentségemre legyen mondva, hogy semmi extra felszerelésem nincs ehhez a tűzéshez. Belül is egy farmerzseb van és körbe gumit varrtam olyan magasságba, hogy a spray-t és egyéb flakonokat, "deréktájon" fogja meg. Több helyen leöltögettem, így különböző szélességű gumis rekeszekbe lehet állítgatni a dolgokat.







 A legnagyobb kihívás Mariann barna exblézerének gyárilag hímzett ujja volt. Nézegettem hosszasan, mire valami megvilágosult. Elkezdtem, mondván, hogy valami csak lesz belőle. Sajnos nem sikerültek jól a képek róla, de a lényeg talán látható. Pepitával béleltem, szegtem, letűztem, cipzárral záródik, belül gombolható zsebe van, és ennek is gumiirányítású :-) rekeszei. Úgy készült, hogy kívánságra bármikor táskásítható legyen.










 Végül, de nem utolsó sorban életem párjának is készült egy férfias neszesszer. Sok éve kaptam a szomszéd suszter bácsitól műbőr darabokat, tudom, hogy mű nélkül jobb lenne a mű, de ennek is örült a gazdája.



Természetesen minden kozmetikai táska  rendeltetésszerűen  megtöltve került a fa alá karácsonykor.  Na nem színültig azért :-))

Gondolatok a kreatív blogok kapcsán

Napok óta nézelődök a neten, különösen a kreatív blogokra kattantam rá. Nekem a varrás, foltvarrás, sütés-főzés taroznak az érdeklődési körömbe, de gyakran elakadtam egy-egy érdekes bejegyzésnél, holott annak esetleg semmi köze nem volt az említett témákhoz.

Elképesztő, hogy mennyien írnak blogot, csak az említett kategóriákban. Nem is értem, hogy csinálják ezt a mai fiatalok. Mert túlnyomórészt fiatalok a bloggerinák, :-), néha bloggerek. Írnak, olvasnak, kommentelnek, és közben még alkotnak, fényképezik a fázisokat a végeredményt. Aztán dolgoznak, háztartást vezetnek, gyerekeket nevelnek... és közben ugye élnek.Tényleg ennyire egyszerű lenne?

Nagyon sok blogon akadtam a foltvarrás témakörre, ami bizony szolíd kínálattal bír a legtöbb helyen, és még ráadásul, tisztelet a kivételnek, nem is a klasszikus értelemben vett foltvarrás.      A foltvarrás, mint FOLTVARRÁS, eltűnőben van. Vannak quiltek,  a szendvics tűzve van, főleg a csodamasinákkal kukacolva, szabadon, esetleg hímezve, díszítőöltéssel megspékelve, a varródobozból ez+az ráaggatva. Félreértés ne essék, láttam csodaszépeket ebben a kateóriában is, ami ugye alapjáraton hajaz a crazy-re.(nekem is van ilyen próbálkozásom) Minden modern, semmi illesztés, semmi pecsmegelés, semmi kézi varrás, főleg semmi kézi tűzés. Olyan felgyorsult (folt)varrás ez, mint manapság a világ, amiben élünk. Jöttek, láttak, győztek a fiatalok. 

A rengeteg varrósblog magyarázatt adott arra is, hogy miért csendesültek el a foltvarrós fórumok. Nyilván a blogokon osztják meg egymással a tapaszataltokat, ott teszik közzé a mintákat, leírásokat. 

Másik meglepő tapasztalom a minőséggel volt. A gasztrovilágban nincs mese. Vagy ehető, vagy nem. Hogy a külleme milyen, az is számíthat étvágygerjesztés céljából, de  nem elsődleges, hisz a család a "csokítós" kajákat is le tudja nyomni. :-))

A varrás terén más a helyzet. Ott a küllem is számít. Girbe-gurba, kajsza munkák, sorozaban gyártva eladásra, megrendelésre, hát bizony megintcsak gondolatmegindító látvány. És persze pl. egy táska, ha nincs jól megvarrva akkor nem tud funkcionálni  sem. Az remélem kiderült, hogy itt nem a kezdők tapasztalatlanságairól, és hibáiról szól a dolog. És nem is olyan hibáról, amit ejthetünk, mert emberek vagyunk. Vagy, mert: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Ez más kategória.

Azért azzal fejezném be, hogy rengeteg csoda-dolgot is láttam. Nagyon sok lelkes, lelkiismeretes és tehetséges fiatal van a számomra elsősorban munkáik alapján jól ismert foltvarrók mellett, között. Nekik kell a bíztatás!

Családi eboldal...Bogi és Brúnó

Bogi

családi eboldal

Brúnó

Vaníliás(pudingos) csiga

Ma vaníliás csigát sütöttem.




Recept, mert sokan keresték...

Hozzávalók:

A kelt tésztához

50 dkg finomliszt

8 dkg cukor

1 vanillincukor

1egész tojás

3-4dl tej(szín)   (bármelyik jó)

2,5 dkg friss élesztő

2 ek. olaj

csipet só

Ezekből tésztát dagasztunk, és letakarva, langyos helyen megkelesztjük.

A pudinghoz

2 cs. vaníliás puding

6 dl tej

4 ek.cukor

reszelt citomhéj

ízlés szerint mazsola

Ezekből sűrű pudingot fűzünk, majd kihűtjük. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk kb. 70x30cm-es téglalap alakúra, megkenjük a kihűlt, vagy legalább langyos pudinggal, ízlés szerint szórhatunk rá rumba, (vagy másba) áztatott mazsolát. Feltekerjük téglalap a hosszabb oldalánál fogva, majd felszeleteljük, nekem kb. 20 db lett. Sütőpapíros tepsiben pihentettem még kb. 40 percet.

Előmelegített sütőben, 200 fokon, 20-25 perc alatt készre sülnek.

Ki olvas blogot, és ki az enyémet?

Ma elég sok időt töltöttem a blog külcsínjének kialakításával. Nem sokra jutottam.


Közben azon gondolkodtam, ki fogja ezt olvasni? Fogja egyáltalán valaki? Ki olvas manapság blogot? Tudom nagyon divatos elfoglaltság, de rengeteg témában, rengeteg blog vár olvasásra, olvasóra.


Jómagam a gasztroblogokat fedeztem fel legelőször a gyűjtőhelyükön és rendszeresen figyelemmel kísérem azóta is őket. Így elkerülhetetlen, hogy egy-egy érdekes bejegyzésre, kreatív blogra ne akadjon az  ember, esetleg vissza is járjon jó kajákat nézegetni, recepteket gyűjtögetni, olvasni, kikapcsolódni.

Lépésben a korral :-))

Régóta tervezem már, ezt a manapság, oly népszerű blogolást, sőt volt már egy kósza próbálkozásom is, de igencsak hamar feladtam a dolgot.

Attól tartok most sem leszek rendszeres, de talán ide könnyeben és gyorsabban leírom majd, a gondolataimat, mint a honlapomra. (Technikailag egyszerűbb.)

Nem is szaporítom tovább a szót,  első gondolatom az volt, hogy e helyen köszönöm meg, kedves foltvarró és egyéb kreatív tudományokkal megáldott Ildu barátnémnak :-)) a figyelmességét. Ugyanis karácsonykor meglepett engem szebbnél szebb, saját készítésű csodáival. Gondoltam megmutatom másoknak is, remélve, hogy a képtárába tett látogatások másoknak is kellemes perceket szereznek.