Megtörtént, aminek meg kellett történnie...:-))

...igaz még szeptember 29-én. Merthogy én, azon a napon születtem, erre való tekintettel kis nagycsaládom a hétvégén, Mariann vezényletével és cukrászhajlama kiélésével, ilyen dolgokat követett el "érettem"...

Ugye mennyire örülnek? :-))  Pedig elég diplomatikus és egyedi (de nem nálunk :-))) a gyertyás rész, csak úgy kapásból nem is lehet megmondani mennyi is az annyi...persze azért mégiscsak úgy illik, hogy örülünk, hogy öregszünk:-))) Többek között azért is, mert:



Így örültünk mi :-)) Férj nem szomorú, (szerintem:-)) csak gyúr a tortára:-)) míg fényképezünk...De lehet, hogy azokra az időkre gondol, amikor még kevesebb gyertyám volt :-)) Mondjuk, úgy a fele a mostaninak..(.azóta vagyunk házasok :-))



Az ebédre felszolgált narancsos kacsa sajnos nem került lencsevégre, mert evés közben nem tudott senki fényképezni, :-)) így csak az ízlelőbimbóink őrzik emlékükben.

Ja és a vaj, :-)) az nem volt az ebéd része, a szép kerámia vajtartót ajándékba kaptam.

csapjunk neki egy kis reklámot:-)

...és csakazért se leszek gasztroblogger :-))))