BÚÉK!...

...vagy aki úgy szeretné, annak

BoldogabbÚÉK!  :-)))





(Más tollával ékeskedek az év utolsó óráiban:-))...a malackák Mariann lányom igen finom művei, a ma esti bulijukra készültek:-))

Az ajándékokról...most a varrottakról

...amelyek nagy részét idén is elkerülte a kizárólagos karácsonyi stílus.

Leginkább ezek az angyalkák "karácsonyosak", de csak az angyalkaságuk :-)) miatt...három  lányunk és egyikük által "hozott fiunk" kapta...azzal a jelszóval, hogy legyen egy biztos pont az életükben:-))

( Ja és a mindennemű hasonlóság:-)) a véletlen műve...meg az enyém:-))

(kicsit-karácsonyi) angyalkák karácsonyra

Az ajándékokról...elsőként a szappanosról:-))

Nagyon szerettem volna megajándékozni az érzékeny bőrű férjemet házi készítésű szappannal, de ennek elkészítéséhez bizony komoly tanulmányokat kellett volna végezni, majd alapos ismeretek birtokában beszerezni hozzá mindenfélét. Így egy egyszerűbb módszerrel próbálkoztam szappanhoz jutás ügyben, na nem a legegyszerűbbhöz, ami vezethetett volna boltba, vagy karácsonyi vásárokba...stb.

Rátaláltam egy sokoldalúan kreatív, szappant is gyártó bloggerinára, aki volt olyan kedves, hogy pozitívan fogadta a "cserekereskedelemre" vonatkozó kérésemet, amit kifejezetten Hozzá intéztem. Azért is bátorkodtam, mert pár hónappal korábban ő már részese volt hasonlónak, egy "cserés" játékot, akciót, ötletet, ajánlatot tett a blogján az olvasóinak, akik közé én még akkor sajnos nem tartoztam, mert nem ismertem.


A szappanokért cserébe a varrott munkáimból ajánlottam fel, ő ízlésének, igényének megfelelően választott, remélem meg is feleltek az elvárásainak:-))

A csere tehát létrejött az ajándékszappanok ott voltak a karácsonyfa alatt, a férjemet sikerült meglepni vele...:-)) a hatékonyság ellenőrzése pedig folyamatban van...:-))

csereszappanok Tímeltől ...

Kedves Timi! Köszönet ismét:-)) Immár a férjem nevében is :-))

szappanok Tímeltől ...

Kedves olvasóimnak pedig jó szívvel ajánlom a blogját, van nála szemet-lelket gyönyörködtető látnivaló bőven...és ezúton is sok sikert kívánok neki a továbbiakhoz...mindenhez:-))

Így telt a karácsonyunk...

... kint fehéren:-)) nagy örömünkre:-))



bent pedig színesen, szorgosan, vidáman...hangosan:-))



A hagyományosan karácsonyra fogadott, pirosba öltözött szakácsaim...:-))



Most is csak kétféle sütit terveztünk...:-))


Azt mondja a "Legnagyobb", hogy sütögetés nélkül nem igazi a karácsonyi készülődés...de szokás szerint besegítettek a kisebbek is a sütésbe:-))  így ez csak egy része a tervezett "kétféle" sütinek...de elfogy, mert mellékletként "csatoltuk" egyes ajándékokhoz, amiket vendégségbe vittünk...megenni nem győzzük:-))

Csak a drága férjem sehogy se érti miért nem tudunk kettőig számolni:-))

( Mellesleg ő a legnagyobb fogyasztónk:-))



Ettük  a kukták főztjét:-)) 24-én ebédre...elmerülten és kissé kimerülten:-))



Karácsonyi pillanatok "Középső gyerek" módra :-)



" Legnagyobb" és Balázs pillanatok:-))



"Legkisebb " pillanatok:-))



A szüleimnél a család :-)) apraja nagyja :-))



A fenyőnk fényben és sötétben:-))

 


A család ajándékozás előtt és közben :-))



 



a vacsora...2011.12.24.



A nagy családi karácsonyi ebéd... 2011.12.26.




Városunk a karácsonyi ködös estén...

Boldog karácsonyt...

...kívánok neked, és mindenki másnak, szép ünnepeket!

Ráhangolódás...

... karácsonyra. Épp ideje már...:-))

Esik a hó, a fenyőt beszerezte a ház ura...az asszonya meg sütögetett ezt-azt, főzött "előrehozott" :-))) töltött káposztát...ajándékokat készített és csomagolt...de azok még nem publikusak:-))))

karácsonyi aprósütik készen, félkészen

Ma van a szülinapja...:-))

Isten éltessen nagyon sokáig! :-)))

Boldog születésnapot! :-)

A nagy sikoly...

... ez volt Erdős Renée második regénye, amit elolvastam...és ez az a könyv, amiről nem könnyű írni...se túl jót, se túl rosszat:-))





Jó darabig azt hittem, nem is tetszik ez nekem...aztán egy idő után rájöttem, hogy jobb ez, mint amilyennek az első harmadban gondoltam . Az a baj, hogy női szemmel, női lélekkel érthető a tartalom, a szerkezet viszont sehogy se, a regény felépítése, a kuszasága sokat ront az egészen.

Egy szerelmi házasság tapasztalt férfi, tapasztalatlan fiatal lány között, és csak a nászúton derül ki, hogy nem igazán azt kapják egymástól, amire számítottak. Olyannyira, hogy a férj még ezen idő alatt félrelép, és innen kezdve, mert, hogy ez kiderült, csak jelképes házasságban élnek...

A környezetük előtt előtt ezt nem tudták eltitkolni...a püspök nagybácsitól kezdve, a nőgyógyász bácsikától át, a családban csak idegennek nevezett fiatal, csinos özvegyasszonyig ...a családon kívüli zeneszerzőnek, színésznőnek...mindenkinek szemet szúrt a dolog, és mindenkinek volt véleménye. Ami belőlem a legnagyobb ellenérzést váltotta ki az a püspöké...és közben a férj fülig szerelmes a feleségébe, mindent megtenne annak érdekében, hogy visszahódítsa...

Ha valakiben ez a kusza bejegyzés, :-)) felkelti a regény iránt az érdeklődést, akkor olvassa el, ki fog derülni sikerül-e neki.

A regény szerintem az a kategória, amire egykori gimnáziumi tanárunk nemes egyszerűséggel csak azt mondaná:" VéJé", azaz Volt Jobb...:-))

Érdekesség:

A régi kiadás ( 1989-es) hivatalos ismertetője itt olvasható, a 2010-es kiadásnál viszont nem csak a borító, hanem a fülszöveg is sokkal merészebbre, kihívóbbra sikerült...hiába na... haladni kell a korral, manapság ez már nem lehet tabutéma... Mégis azt hiszem ez utóbbi inkább már egy jó reklámfogás...borító és ismertető is túlzás.

Csak egy kenyér...

korpás (forma)kenyér

Anyarablás:-)))

..történt nálunk.

Lányaim és egy szem "fogadott" fiam fondorlatos módon  ültettek be az autóba, vittek el a "Nagyfaluba":-))

Nem volt ilyen tervem mostanában, tudták ezt ők is, ezért komoly összefogással rábeszéltek, hogy menjek velük a szomszéd város .idl nevű boltjába...a fondorlat kb. 20 km után után derült ki, miután másfelé vettük az irányt...akkor már nem volt mit tennem, felhívtam a "dolgozóban" lévő férjemet, hogy tudassam vele, elraboltak a gyerekeink:-))

Az utunk az IKEA-ba vezetett ( ahol még sosem jártunk 3-ból ketten)...hosszas nézelődés, némi pénzköltés ( ha tudtam volna... még több is lett volna) természetesen az elmaradhatatlan svéd húsgolyók után jött a következő meglepetés.

El se tudtam képzelni, hogy hová "visznek" még ( illetve akkor  már a metró) de az utolsó megálló előtt beugrott...Ha már Budapest, akkor ilyen tájt nem maradhat ki a karácsonyi vásár...nem voltak sokan, nem volt tömeg, ellenben volt minden, mi szem-szájnak ingere...talán külföldiből is több akadt, mint magyarból...és az árak, a csodás kézművestermékek ára, bizony igencsak az ő pénztárcájukhoz volt igazítva. Néhány apróságra azért ott is szert tettünk, és persze a forralt bor se maradt el...

Budapesti Karácsonyi Vásár 2011.

udapesti Karácsonyi Vásár 2011.

mi a Kiskirálylánnyal

Ezt a  kellemes meglepetésnapot kaptam én a "kismikulásaimtól"...:-))

Köszönöm gyerekek! :-))

Modern Mikulás :-))

...járt nálunk, aki tekintettel a hagyományainkra, na meg  az egészséges táplálkozásra kevés édességet és sok-sok gyümölcsöt hozott.

A nem épp hagyományos, extra méretű családi mikuláscsizma (lakozott körmű Yetiláb:-)) nagyon is hagyományos zoknikat rejtett.

Mikulás 2011.12.06.

A hétvégén megtartottuk a nálunk szintén hagyományos családi Mikulás estét is... a nagylányunk és barátja hathatós segítségével. Pontosabban ők ketten szervezték az egészet. Még apró gyermek volt a leányzónk, amikor ez az ötlet kipattant a fejéből..nem tudom igazán mi célból, talán köszönetképpen a Mikulásnak:-))). Az első vacsoránk, speciális sapkában:-)) sok éve, hamburger volt, az évek alatt  szép ívet "írt" fölfelé a menü, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.

Szerintem egy zsíroskenyér-hagyma kombó is nagyon megtenné...de hiába mondom...Évről évre valami meglepetés kerül az asztalra.

Igazából nem az étel a lényeg, azért valljuk be, mégis az evés "címszóval" lehet leültetni legbiztosabban a család minden tagját egy helyre, egyszerre.:-))

A vacsorát a Gazdálkodj okosan társasjátékkal vezettük le, hiszen ha együtt a család a nosztalgia elkerülhetetlen:-))

Köszönjük a Mikulásoknak az ajándékokat, Mariann és Balázs nektek meg a finom vacsorát és mindenkinek a jó mókát! :-))

családi Mikulás-vacsora 2011.12.03.

Leárazás és ami mögötte van:-)))

...és akkor hány éves a kapitány? :-))))

Készülődünk...

Elkészült a patchwork takaró...:-))

 


Ez is egy nyüstölhető takaró, az újrahasznosítás és rongykészletcsökkentés szem előtt tartásával készült a legkisebbik leányzónak.

Szinte hagyománnyá vált, hogy amikor megkezdik a lányok az egyetemi tanulmányaikat és "elköltöznek" itthonról, kapnak egy "hazai" takarót. Ez a Legnagyobbnak készült 2005-ben, ez pedig a Középsőnek 2008-ban.

...és itt az összes.

...az első vasárnap

Újabb változatban...

...a legveszélyesebb süti. A "fordítottak" mintájára..almás-fahéjas...

Patchwork (takaró)szendvics...tűzés...

...avagy a takaró célegyenesben.

Szupertalálmány...

...ez a tortaforma.

Tudom, az ígéret szép szó, ( hogy  bizony több kellék, kütyü, edény a konyhába az év második felében bizony már nem jöhet..) de ezt nem tudtam otthagyni...a hétvégi szülinap épp kapóra jött a felavatáshoz. Nekem egy nagyon régi, igencsak megviselt, csatos tortaformám van, az a rozsdásodó fajta, amit nem győztem bélelgetni...főleg olyan tortáknál, ahol a perem "tartotta" a krémet a dermedésig. Aztán a sütőpapíros alsó résszel együtt került tálcára a torta, megnehezítve a szeletelést...illetve előfordult, hogy az "alsó" réteg egy papírszelet volt.:-))

Kissé féltem, hogy esetleg kifolyik a massza, de próbaképpen ebben az üvegaljú formában sütöttem meg a piskótát..nem folyt ki, remekül sikerült... és aztán ebben is rétegeztem  a szülinapi tortát. Ehhez az adaghoz alacsony volt a perem, ráadásul  nem lett elég kemény a krémem sem... kicsit több zselatin kellett volna még bele, akkor sokkal dekoratívabbra sikerült volna. A forma viszont jól vizsgázott, szépen lejött a szilikonos oldalrész, az üveg aljon került a torta a tálcára... nagyon könnyen lehetett rajta szeletelni... hiába na, kellett ez nekem...mindenkinek van valami mániája, lehet több is...nekem ilyen konyhakütyümániám (is) van :-))

Már tudom azt is, hogy mi lesz a következő próba-süti-darab...:-))

 

Mozgalmas hétvége...

...volt ez a mostani, egy születésnap állt a középpontban. A legkisebb "öregedett" egyet:-))



Neki készült ez a képen látható nagyon finom, nagyon banános, nagyon rusztikus, nagyon házias:-)) torta...

Ennek elfogyasztását egy ebéd előzte meg... hogy összekössük a kellemeset a hasznossal, egy  szokásos bevásárlás után, egy hangulatos étteremben "ünnepélyesen" megebédeltünk:-))

Cím nélkül...

Nem tudom nem megemlíteni, azt az egy évvel ezelőtti tragédiát, amelynek fiatal áldozatairól emlékezik meg a napokban Jászberény, a Jászság, a néptáncosok országszerte...és minden jó érzésű ember, akár ismerős, akár ismeretlen...:-((((

Készül a takaró...

...miközben mindenféle változáson esett át a blogom.

Nincs semmi ünnep, :-)) egyszerűen csak úgy gondolom a "nagy elveszés" után a "megtalálással" újjászületett, ezért kapott új külcsínt. A belbecs a régi marad...gyakorlatilag semmi különös, csak ahogy eddig.

A kedves kommentelőimtől pedig én kérek elnézést a technika nevében...mert az augusztustól elveszett kommenteket nem sikerült visszaszereznem (és még néhány statisztikát, de ezek nem számítanak.)

Akkor jöjjön a készülő takaró, ahogy pár napja lefényképeztem....




Most már készül a "szendvics"....:-))

Freeblog gondok...

 

...fogadtak, jókorák...most, hogy egy bejegyzést készültem írni...a gond nevezetesen annyi, hogy például  nekem egészen egy augusztusi bejegyzésig visszamenőleg eltűnt mindenem...

Szerencsére már egy részleges megoldás várt, a bejegyzéseket sikerült visszaszerezni, a kommenteket még nem,...a statisztikát egy-egy bejegyzés látogatottságáról, meg a címkéket, kategóriákat szintén nem...a kommenteknek elvileg meg kellene lenni, nekem nem jött össze...

Várok egy pár napot talán, megnézem helyreáll-e itt a rend....

A katedrális ...

...volt mostanában az esti mesém. Ken Follett nagy sikerű regénye tényleg igazi meseként szolgált számomra.



Kapott már ez a regény hideget, meleget az olvasóktól, maga a középkor világa hozzám se áll túl közel, mégis azt mondom, kellemes szórakoztatást nyújtott az első sorától az utolsóig. Tudom, a sötét középkor, de mégis szórakoztatott...:-)) Ahogy a Piroska és a farkas is bejön  a kicsiknek:-))

Ha egy könyv, úgymond olvastatja magát, akkor nagy baj nem lehet vele...míg másoknak az nem tetszett, hogy az író nagyokat "ugrott" a korban, engem pont vonzott ez a fajta lendületessége...nem voltak fölösleges leírások, mégis" filmszerűvé" vált az egész...igaz az utolsó 200 oldal környékén már bennem is megfordult a kérdés...mikor győzedelmeskedik végre a jó a rossz felett...mert az egész regény erről szólt. Várjuk a méltó büntetést. Mese felnőtteknek.

Hogy tanulságos-e :-)) Hmmm???...Nem kell belemagyarázni, de ...hatalmi harcok mindig voltak, vannak, és lesznek... a tét mindig a nép különböző rétegeinek igényei szerint változik. A szegényebbekké szerény, míg feljebb haladva egyre magasabb...:-))

(Bocs, hogy kicsit belemagyaráztam:-)))

Az már mellékes, hogy engem mindig nagyon érdekelt, hogyan készültek, például a hazánkban található gyönyörű, hatalmas templomok, apátságok... a korabeli lehetőségekkel..na, erre egészen jól megválaszol ez a könyv.

Az, hogy a könyv is hatalmas és 1000 oldal körüli, ne zavarjon meg senkit...arra viszont érdemes odafigyelni, hogy baromi nehéz...pontosabban komoly súlya van :-)))

A legveszélyesebb süti...

...azt hiszem nem mondok újat, ha megemlítem ezt a neten terjedő, sok helyen fellelhető, villámgyorsan jogos népszerűségre szert tevő, mikrós-bögrés édességet. Gyerekjáték az elkészítése, nálunk is elég sűrűn előfordult a Középső leányzó jóvoltából, többnyire saját fogyasztásra:-))

Jómagam próbáltam már sokféle változatban, de eddig ez  volt a legsikeresebb turbózásom...kevés cukor, kevés liszt, helyette sok dió, jó fajta étcsoki ...



A recept:
A legveszélyesebb süti-továbbgondolva
első lépés-egyik tál

9 nem lapos ek darált dió

5 majdnem lapos ek liszt

4 ek kakaó

reszelt citromhéj, de narancs jobb lenne, reszelt gyömbér, ha nincs friss, por is jó

kiskanál szódabikarbóna+ kiskanál sütőpor, csipet só

...ezek összekeverve

második lépés- másik tál

3 tojás

5 lapos ek kristálycukor (lehet fruktóz is)

9 ek tej

9 ek étolaj
…ezeket is alaposan összekeverjük, kissé habosra…

harmadik lépés-piteforma :-) kicsi, kb 23 cm átmérőjű, de jó más is


Nem kentem ki a sütőedényt, az előző két tál tartalmát egyesítettem, belekevertem 5-10 dkg összekockázott étcsokit, majd beleöntöttem a masszát a pitetformába.

3 percig lazán letakarva (mikrós fedővel)+ még 1 percig sütöttem takarás nélkül (végig maximumon)

Csokimáz a tetejére:

7 dkg margarin, 1-1 ek kakaó és cukor, (aki édesebben szereti, tehet többet is)  1 ek tej, kicsi gyömbér, citromhéj (narancs lenne a favorit)…ezeket összeolvasztottam, kicsit hagytam hűlni, és leöntöttem vele a még meleg, de már nem forró sütit.

A tetejét készen kapható grillázzsal szórtam meg…

Kellemesen csokis volt, kevésbé édesszájúak előnyben…de porcukor mindig van a háznál annak, aki arra igényt tart…J)
Gyors, finom, amolyan „hirtelensüti”, ha más lehetőség, vagy jobb ötlet, több idő nincs…az eredeti recept bőven elég két személyre, ez háromszoros adag. És még mindig rengeteg lehetőség rejlik benne:-))

Most meg a kötésről...

Kissé naiv volt ez a bejegyzés, miszerint én majd a nyáron folytatom a kardigán kötését, és el is készül, mire szükség lesz rá...:-))))

Pedig az időjárás igen kegyes volt hozzánk, adott hosszan tartó jó időt a befejezéshez...az persze, hogy nincs kész, nem "rajta" múlott.:-))

Mivel nem egy klasszikus szabásvonalú darab lesz, elég nehéz volt visszazökkenni a munkamenetbe...de megtörtént, jelentem, és bőszen készül a csavartmintával is megspékelt jobb eleje:-)) Sok számolást, nagy figyelmet igényel, de halad...lassan, de biztosan:-))

Mert ugye jó munkának idő kell:-)))

Akkor jöjjön egy kép a mostani állapotról...

 

Akkor a varrásról, a foltvarrásról...

...takaró készül, sajnos nem túl gyors tempóban, pedig nem karácsonyra szánom:-))

Mint említettem legutóbb kevesebb az inspiráció, sok a felhalmozott kész munka...de bőven van még a megvarrásra, feldolgozásra  váró "rongy" gyűjteményemből is...csökkenteni kell. Erre a célra egy anyagfaló takaró a legalkalmasabb, főleg, ha szükség is van rá.

De nyugtával a napot, ez első lépéseket megtettem, ki van szabva,  elkezdődött a varrás..azért kicsit inspirál ez a blog, tudván, hogy még a "holtidőben" is bőven volt látogatóm...

Ezek után talán újult erővel, gyorsabban haladok, ha betervezem, hogy menet közben néha mutatok fotókat,...hogy épp hol tartok a munkában.

Kezdetnek csak egy blokk és egy részlet a kívánt színvilágból...

Varrni, kötni, alkotni...

...kellene már, mielőtt valaki azt hiszi, gasztro-, vagy könyvesbloggá szakosodtam:-))

Nem, egyikre se, csak egyszerűen a nyár ilyen szempontból szinte mindig terméktelen:-)) Ráadásul most egy olyan agytornás jellegű dologgal töltöm a "ráérőmet", aminek sajnos a blogban nem tudok egyelőre nyomát hagyni... az se biztos, hogy később igen...:-)) De majd igyekszem:-))

Lassan az időjárás is úgy alakul, hogy a nem klímás tetőtérébe fel lehet vonulni, és lehet varrogatni...kérés, óhaj és részemről ígéret van bőven...igaz csak a lányoknak... de aztán lassan(???) itt a karácsony, jöhet az ajándékkészítés....

Bár ez meggondolandó, amíg nem tudok mit kezdeni a több szekrénybe, dobozba összegyűjtött kész dolgaimmal...ez tart vissza a csak a cél nélküli varrástól már jó ideje...sokat varrtam  tényleg hobbiból, sok mindent kipróbáltam sokkal többet szeretnék még, de előbb-utóbb telítődik vele az ember...és akkor jön az igazán jó ötlet, az ihlet:-)) ha van célunk.

A pöttyöseim....:-))

...a napokban találkoztam egy aranyos bejegyzéssel, kedvenc csészéjét mutatja be egy bloggerina.

Nekem se kellett több, hisz egy fotó az enyémről is várakozott erre a kissé "bogaras" bejegyzésre....aztán hirtelen felindulásból lefényképeztem még néhány kedvencemet...ha lúd, legyen kövér...ha bögre, csésze, akkor legyen pöttyös....időrendbe haladok...:-))

Ez még a nászajándékunk volt, egy reggelizőkészlet néhány darabja. Semmi extra, egyszerű NDK gránit...de nagyon szeretem, van hozzá kancsó, cukor-, tejtartó. Épségben egészségben, mert azok nincsenek rendszeres használatban.

Sajnos a csészék és a tányérok már hiányosak, pedig nagyon vigyázok rájuk..a csészéket még fületlenül(!) is őrzöm:-)).

Amikor  lányok kicsik voltak, ezek voltak a téli bundáskenyér-tea reggelik örökös kellékei...még most is ebből esik jól nekik (is).

Ezek már pótolhatatlanok...(pedig pótolnám, ha lehetne...)

Mivel féltem a kéket, valami utánpótlásról kell gondoskodni, ami pöttyös...mert ugye az az igazi...ez is egy egyszerű (szerintem) túrórudi bögre...nem egyedi darab.

És itt ez a pöttyös kerámia, a legújabb...ezt a nyáron, Tihanyban vette nekem a Férjem, ismervén a dilimet, és hallván a sok pöttyös láttán belőlem feltörő mély sóhajokat:-))

Itthon aztán hetekig csak nézegettem, hosszas unszolására kezdtem el használni...:-))

Ilyet ma már tucatszámra  lehet venni...nem csak  a kézművesvásárokon, de ahogy elnézem, még itt az interneten is..

( Május végén elhatároztam, hogy az idén nem vásárolunk több konyhai "kelléket"(????), mert már egy jóval nagyobb konyha is kellene hozzájuk..:-)).

Bizony megveszünk néha olyat is ( a Férjem se kivétel ebben), ami nélkül eddig is megvoltunk, ezután is meglennénk....kinek mi a mániája...nekünk ez:-))) sajnos nem is sikerült betartani, pedig erősen igyekszünk visszafogni magunkat..és tényleg csak (majdnem) kis helyet foglaló apróságokat veszünk:-)))...kivéve, ha kuktának hívják:-))

Testnek...:-))

 

Léleknek...:-))

 

Egy családi hétvége Miskolcon...

...kivételesen most nem a gyerekek jöttek haza hétvégén, hanem mi mentünk hozzájuk, egy kellemes (vénasszonyos:-)) nyár végi családi program reményében. Az időjárás (is) :-)) kegyes volt hozzánk, így röviden, tömören: remekül sikerült a hétvégénk.

Pénteken a kora esti órákban érkeztünk Miskolcra...a nagylányunk által készített remek vacsora után elindultunk "ledolgozni" azt. :-)))

Program volt bőven...a város több pontján épp a kutatók éjszakáztak:-))

További Képek az kutatók éjszakájáról...

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretén belül a Művészetek Háza előtt a Kerekes Band zenélt...

Másnap egy jókora "bolhapiac" látogatás, és némi shopingolás után elindultunk Lillafüredre...közben már igencsak megkordultak a gyomrok, így az útba eső Molnár Csárda csábításának nem tudtunk ellenállni. Mint a képek bizonyítják jól tettük, mert jót ettünk:-))

Végül azért megérkeztünk...

Lillafüredről beszéljenek helyettem a képek...

Hazafelé menet (Miskolcra) , még útba ejtettük a Diósgyőri Várat...

A véletlen, ( meg a férjem:-)) aztán úgy intézte, hogy egy nagyon kellemes, nagyon hangulatos helyen, nagyon meglepő, nem hétköznapi módon készült és felszolgált, gyertyafényes vacsorával zárjuk a napot...

Képet, hangot tudok mellékelni, de sajnos illatot nem:-)))

...akkor egy kis hangos hangulatfoszlány:-)))

Kár, hogy a felvétel nagyon rövidre sikerült:-))  a zene nekünk végig szólt, az étel nekünk készült...:-)) és nagyon finom volt...

Flambírozás zeneszóra:-))) az Alabárdos Étteremben Miskolcon

A kellemes hétvégéért köszönet a szervezőknek:-)) a támogatóknak,:-)) az időjárásnak, és a sok-sok véletlennek:-))