Édességek sütés nélkül...

banánnal.

Az első egyszerű poharas desszert.

 Oreo keksz (helyett Lidl-s Neo) nem túl apróra összezúzva, csokipuding, banánkarikák, tejszínhab rétegezve, jól lehűtve.

A másodiknak,  a banános alagútnak egyszerű kekszes alapja van, mint egy keksztekercsnek. 

Egy őzgerinchez 25 dkg darált háztartási keksz, 10 dkg vaj, vagy margarin, 2 ek. kakaó, cukor, vagy bármiféle édesítés  ízlés szerint, rum, vagy aroma,  tej, kávé, gyümölcslé, amivel kissé lazítani lehet a masszát, hogy az formázható legyen, de ne ragadós.

Összedolgoztam és egy folpack-kal bélelt formába nyomkodtam.

A krémhez főztem egy vaníliapudingot, 3,5 dl tejjel, ízlés szerint édesítve, mikor kihűlt  2 dl tejszínből készült habbal lazítottam. 

Felét a kekszes masszára tettem, jött a banán hosszában ráhelyezve a krémre, majd megint krém és befedtem egész kekszekkel, betakartam a folpack lelógó részével. 

Pár óra hűtés után én az egész kekszes résszel lefelé egy tálcára borítottam és így hűtöttem tovább, így könnyebben megpuhul a keksz. Egyébként érdemes türelmesnek lenni, vagy előre dolgozni, mert másnap a legfinomabb. 

Ahogy leborítva hűlt, a banán illata, aromája nem tudott kiszökni a kekszes alagút alól, igazi csemege volt másnap, és akkor lehetett szépen szeletelni. Sajnos a képen nem az az állapot lett megörökítve, de mutatom a forrást, az tökéletes, igaz ott kapott még egy csokimázat, amire nálunk nem volt szükség, a nélkül is tökéletesen finom, és épp elég kalória :-).