Anna Enquist regényét ajándékba kaptam tavaly nyáron Annamari lányomtól. Csak úgy. ☺ Elolvasta a témát, és ismer annyira, hogy tudta, nekem tetszeni fog. Jól gondolta. Kifejezetten szerettem.
Pedig igazi zsákbamacska volt, hisz az ismertetőn kívül semmit nem tudtunk róla, sőt még akkor a kedvenc molyunkon se találtunk meg.
De jó választás volt.
Egy tehetséges kislány kitartott, és minden nehézségen átgázolva, gyerekként, majd felnőttként is áldozatokat hozva igyekezett megvalósítani célját, zongorista tehetségét maximálisan kiaknázni. Művészetté tenni. Megtette. Egy betegség véget vetett a pályájának.
Végig követjük életét, érdekesen vándorolva az időben, ami részemről ítélve jót tett a regénynek, főleg, hogy az egyik vonalon a volt férj szemszögéből is belelátunk a történetbe. Az életükbe. Az első találkozásuktól kezdve, a regény végéig.
Háború, éhínség, elhurcolt zsidó zongoratanár, operaénes édesanya, távolságtartó apa, bonyolult szülők közötti, és szülői kapcsolat, ami a címben rejlő titok nyitja, és jó sokára derül rá fény, bár ráérez az olvasó idő előtt. De olyan pillanatban derült ki, mikor szinte már meg is feledkezünk róla.
Fontos szerepe van még a regényben a fogyatékos testvérnek, akit előbb otthon titokban, majd intézetben orvosi felügyelettel nevelnek. Ez utóbbi "helyszín" a művésznő magánéleti párkapcsolatában is fontos változást hoz.
Közös jövő, vagy magánkarrier az orvos férjjel?
Kicsi korától kezdve komoly döntéseket kellett hoznia, és minden döntése, a célja érdekében született. Hatalmas lelki vívódásokon ment keresztül, ezeken mindig a zongora segítette túl. Nem a családja, nem a szerelem, a zongora.
Aztán a betegsége után, idős fejjel semmi...végül mégis...vásárol egy zongorát a nagy visszavonulása után... és van , aki hallgatja ...
Szerettem.
Ismertető itt.
"ANNA ENQUIST Christa Broer írói álneve, aki 1945. július 19-én született Amszterdamban. 1963-ban, a gimnázium elvégzése után Leidenben kezdte meg klinikai pszichológusi tanulmányait. 1969-ben, az egyetemi diploma megszerzése után a Hágai Konzervatóriumban zongoristának készült. 1976-ban végezte el a konzervatóriumot. Pszichológiatanárként kapott munkát az amszterdami Sweelinck Konzervatóriumban. A nyolcvanas években a pszichoanalitikusok hollandiai társaságának képzését látogatta Amszterdamban. 1987 óta a Holland Pszichoanalitikai Intézet munkatársa. Ebben az időben hagyta el a zongoristapályát, és kezdte írni első verseit. A Maatstaf című folyóiratban publikált először 1988-ban. 1991-ben a Soldatenliederen (Katonadalok) című kötetéért C. Buddingh irodalmi díjban részesült. 1993-ban a Jachtscénes (Vadászjelenetek) című kötetét a Holland Irodalmi Társaság több díjban részesítette. A Het meesterstuk (A mestermű) című regényéért 1994-ben megkapta a hollandiai és flandriai legjobb első könyv díját. A mestermű és a Het geheim (A titok) című regényei bestsellerré váltak. Anna Enquist műveit lefordították többek között német, svéd, francia és angol nyelvre. A titok című regénye magyarul is olvasható. Az átkelés (De overseek) az 1999-es D kwetsuur (A sérülés) című novelláskötetből való."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése